Levéltári Szemle, 17. (1967)

Levéltári Szemle, 17. (1967) 2. szám - LEVÉLTÁRAINK ANYAGÁBÓL - Schneider Miklós: A csongrádi cs. kir. megyehatóság iratainak tartalmi vizsgálata / 478–487. o.

- 4-81 zelő-j nyomtatvány- stb. ellátásáról/, a különféle lapokra való előfizetések! a hivatalos lapoknak az alárendelt szervek részére történő szétküldése, irodaszerbeszerzés, könyvrendelések, a más megyékből tudomásul vétel végett megküldött nyomtatott rögtönbirósági Ítéletek, a megyei rabok élelmezésével kapcsolatos iratok. A hatóság igazgatási és rendészeti feladatainak ellá.ása körében keletkezett iratok között nagy számban jelentkeznek árverési hirdetmények^ bitang jószágokról közlemények és érdeklődések, fegyverengedély , házassági, házalást, könyöradománygyüjtési, katonaságtól való elbocsátásra vonatkozó kérelmek, marháslevél, pásztorlevél, útlevél és szegénységi bizonyítvány kiállítások, hadigondozási egyedi ügyek, körözések, közerők összehívása, lopások, marhavész, tüzesetek, veszett kutyák bejelentése, orvvadászat üldözése, toloncolások, zárórakihágások stb. Nagy számban találhatók adó- és pénzügyi vonatkozású iratok, melyek bői számításba jöhetnek az adóügyi panaszok, az adóbefizetésekről készített kimutatások, az államkölcsön törlesztéssel kapcsolatos kisebb ügyek, a rendszeresen megküldött bécsi árfolyamjegyzékek, a fogyasztási adó bérbeadására vonatkozó hirdetmények, jövedéki kihágások. Ezen kivül még említhetők egyéb iratfajták is. így elsősorban az udvari gyászjelentések, valamint a császár betegségével^, esküvőjével és egyéb családi eseményeivel kapcsolatos értesítések. Természetesen a fent felsorolt iratfajtáknál is további tartalmi és hatásköri funkcióbeli részletezésre van szükség ahhoz, hogy kialakul** hasson a kiselejtezhető íratok végleges jegyzéke, amelyhez ez a felsorolás csak az első kezdeményező lépést volt hivatva szolgáltatni. Végül - s talán ez a legfontosabb eredmény - a fond tartalmi elemzése segítséget nyújt a helytörténeti kutatás számára, A"kutató nem nagyon tud mit kezdeni a kútfők ismeretével, ha nem látja, hogy az egyes kútfőkön belül az illető fond milyen iratokat tartalmaz, azok milyen jellegűek és milyen mennyiségben fordulnak elő. Esetünkben, a Csongrádi cs,kir.Megyehatóság iratainál a tartalmi elem is elsőrendű eszköze ezúttal is a levéltárunkban már megszokott és gyakorlatban jól bevált tematikai mutatócédulák elkészítése volt. A fond rendezése során közel 1800 db mutatócédula készült el, ezek alapján részletes tájékozódást nyertünk a fond iratanyagában elő-