Levéltári Szemle, 17. (1967)

Levéltári Szemle, 17. (1967) 2. szám - LEVÉLTÁRAINK ANYAGÁBÓL - Kállay István: Az abszolutizmuskori pénzügyigazgatási iratok forrásértékéről / 471–478. o.

475 kataszteri térmértékék és tiszta hozam felbecsXése, i A korszak egyik legfontosabb forrását a cs.kir. pénzügyminisztérium iratai jelentik, melyeket a kiegyezés után'emeltek ki "és adtak át a magyar pénzügyminisztériumnak^ Groatien, SieE-333-335. * K*k» Finanzmiriisterium b ejjb ürgén; 1 852*-l 8 67 A fondón belül külön megemlítendő állagok a magyar* országig erdélyi és horvát-g^aYonországi kincstári jószágok és erdők igazgatósága /Qeconomica und Forst Acten/

? a bányászatraj bányaigazgatásra /Monta& Acten/ vonatkozó iratok. E-383. Az 1849. évi ostromban megsérült budai Várpalota újjáépítésének előmunkálatai még ugyanabban az .évben megkezdődtek^ £le az épiite-oz-^Mi irányító építésvezetőség Csak 1853—ban alakult meg. Ennek megfelelően maga áz építkezés is ekkor indult meg komolyabb mértékben. Az építésvezetőség végeztette a Várpalota és a hozzátartozó melléképületek újjáépítésén kivül a Sándor palota ujjáépitését is. Az. építésvezetőség iratai mellett f&toss&^E^k az. újjáépítésre vonatkozó eloiratok is, amelyeket az azt előkészítő hatóságok; a budai Várpalota felügyelősége; /Schlossinspektion/, az. országos építészeti igazgatóság /Landesba.u direkt ion/ és a bécsi Directiön der7 űBíeasterial Gebaude irattárából válogattak annak idején ki. A fondók közül a K.k. FinanZministerium anyagát - mint fentebb emiitettem - a kiegyezés után adták át a m.kir. pénzügyminisztériumnak, majd ez az Országos Levéltárnak. Az abszolutizmuskori pénzügyigazgatási irat-ok nagyobb része később került az Országos Levéltárba. Az 1922*XlX.tc»9.§* /nemzeti közgyűjtemények önkormányzata/ értelmében kiküldött tárcaközi bizottság 19&4«május 20-án többek között azt a határozatot hozta, hogy a minisztériumi. : az őrizetükben lévő 1867 előtti iratokat, amennyiben mint eloiratok nincsenek más ügyiratokhoz csatolva, az Országos Levéltárnak adják át.