Levéltári Szemle, 17. (1967)

Levéltári Szemle, 17. (1967) 2. szám - LEVÉLTÁRAINK ÉLETÉBŐL - Bónis György: Glossza a jogszolgáltatás budapesti területi szerveinek leltárához / 461–464. o.

-• 462 ­sitási /ill. társadalombiztosítási/ biróságok iratai. Ugyanekkor el­rendeltek a két törvényszék elnöki iratainak selejtezését, ezek azon­ban " ismeretlen okból 1964—ig nem kerültek be a levéltárba. Az 1955-i esztendő a bp. törvényszék hitbizományi irataival és a fiatalkorúak büntető pereivel, az 1956—Os év a megszűnt bp. főügyészség /főállam­ügyészség/ és ügyészség /államügyészség/ ujabb irataival növelte a már eddig is tekintélyes fondcsoportot. Ekkor már Szekeres József gondja volt a szaporodó anyag elhelyezése. Átmenetileg a Bazilika, a Hess András téri raktár, majd az 196l-ben feladott Gerlóczy utcai pinceraktár fogadta be az iratokat, mig végüj a Bazilika altemplomá­ban találtak ~ reméljük, nem végleges - helyet. A következő évek ujabb begyűjtéseket tettek szükségessé. A Pártiör­téneti Intézet* az Országos Levéltár, maguk a biróságok és ügyész­ségek is adtak át levéltári megőrzésre megérett polgári és bünte­tő /részben politikai/ pereket és más iratokat. 1958 különösen gaz­dag aratást hozott, közte a volt bp. Ítélőtábla elnöki és főigaz­gatói /gazdasági/ irataitj a büntető törvényszék 1932-ig terjedő anyagát, különc somóit és segédkönyveit, a büntető járásbíróság ugyan­addig nyúló iratait, a megszűnt bp. közjegyzői kamara fondját 1950­ig,^és - ami a legnagyobb gondot okozta - a budapesti'közjegyzők ira­tait 1929-ig. Ehhez képest 1959-ben sokkal szerényebb, kiegészítő gyarapitás folyt /pl, ügyészségi mutatókönyvek, sajtónyilvántartás, stb/. A selejtezést újonnan szabályozó 130/1957* I.M. sz. utasítás a polgári perekre 35, a büntető perekre 25, az elnöki iratokra 20 évi őrzési időt állapított meg, tehát a begyűjtés üteme is lelassult. Minden évben feladatként jelentkezett a volt bp, büntetőtörvényszék begyűjtésre érett iratainak átvétele. /L. Szekeres József: Sampon­tok az ellenforradalmi rendszer büntető bírósági iratanyagának selej­tezéséhez, Levt. Hiradó 1959/ 3-4-. sz, 24-32./ 1962-ben, immár K.Sza­bó Erzsébet referensi működése idején, a tudományos dolgozók kollek­tiven végeztek eloselejtezést a Fővárosi Bíróság alagsorában, az 1935­3»6-i büntetőtörvényszéki iratok 604- csomóját nézvén át. Ettől eltekint­ve a PTIj az OL küldeményei és kisebb gyarapítások növelték csak a fondcsoportot 1964 januárjáig, amikor a levéltár osztályai megalakul­tak. "így az emiitett évek alkalmat adtak az 1951 óta sokszor ömlesztett állapotban átvett, a megsemmisítéstől megmentett iratok némi rende­zésére, leltározására is. Szekeres József, aki az anyaggal foglalkcs~ va sajátította el a szükséges jogi ismereteket, elsőnek vette fel az addig begyűjtött jogszolgáltatási szervek leltárait 1957 folyamán. A volt ítélőtábla /majd felsőbíróság/, a bp. kir. törvényszék /tévesen "polgári tagozat" alcímmel/, a büntetőtörvényszék és ezen belül a fi­atalkorúak bírósága, a központi járásbíróság és elődszervei /..er-ei egy lapon/, a büntető járásbíróság, a munkásbiztositási ill. társadalombiz­tosítási biróságok /ezek is egy közös lapon/, a főügyészség és az ügyész­ság anyagáról ez a leltározás adott először képet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom