Levéltári Szemle, 17. (1967)
Levéltári Szemle, 17. (1967) 1. szám - FIGYELŐ - Preston, J.: A kéziratok felhasználásának kérdései: The American Archivist, 1965 / 287–289. o.
- 288 , A kéziratok őrzőjének azzal is kell törődnie, milyen célra használják fel a kéziratokat - meg kell védenie őket a"henye kíváncsiskodóktól és a szenzációhájhászoktól.rE téren nem minden közgyűjtemény jár el egyformán. Egyes"intézményekben a kéziratokat szabadon használhatja bárki, ha komoly célja van velük, más kutatókönyvtárakban'csak magasabb "szintű* tudósok férhetnek hozzájuk."~Az•állami levéltárak mindenki" számára nyitva vannak", az állam tulajdonai, tehát minden állami iratot, minden állampolgárnak joga van használni,"-" az'állami könyvtárakban is hasonló a helyzet.: A magánkönyvtárakban sem egyöntetü-a kéziratok^hozzáférhetősége., Egyesek támogatják a színvonalas kutatást s kényesek arra»~hogy kézirataikat csak rangos kutatók használhassák fel.. Ilyen pl. a, Huntington Library.,'Az : olvasók itt csak akkor kaphat-"" nak a kezükbe kéziratokat, ha kutatási területük kiadott forrásanyagát már kimeritettek és komoly gyakorlatuk van a kéziratok használata terén.. A helyi tanárok nem is küldik növendékeiket ebbe a könyvtárba., A Clements. Library s a Folger , Library is ugyanigy jár el. , A törékeny és értékes kéziratokát más módon is védik., A"törékenyeket ritkán használják - inkább a fényképmásolataikat adják kézbe, ha ti. ez lehetséges.. A Huntington könyvtárban a legértékesebb iratokat csak külön engedéllyel lehet használni. , Más ^okoklpól is szükséges lehet az iratok olvasásának korlátozása.. Általában nem közérdek, hogy a legújabb iratokat mindenki olvashassa, különösen akkor, ha az iratok szerzői még élnek., Azonkívül az iratokban rejlő katonai információk még fontosak lehetnek nemzetbiztonsági szempontból, a külügyi akták az aktuális külpolitika szempontjából, személyi és financiális adatok nyilvánosságrahozatala fontos üzleti érdekeket sérthet. , A kutathatóság időhatára "néhol 100 év,, /pl., Spa- : nyolország, Vatikán/, de legtöbb országban csak 50 év,, Angliában a, Public. Record Office-ban általában ,50 év, de vannak osztályok, ahol nincs korlátozás, sőt olyanok is, ahol csak a ,100 évnél régebbi anyagban lehet -'kutatni ., Amerikában 50 ev a határ- e^yes iratok esetében ezt-az időt az, Egyesüli, Államok főlevéltarosa <-/th8' Archivist of the, United States/ meghoszszabbithatja., A valóságban 50 évnél fiatalabb iratok is nagyrészt hozzáférhetők s egyes esetekben lehet engedélyt kapni a bennük való kutatásra. Könyvtárak esetében is gyakran fontos az, hogy bizonyos anyagot hosszabb időre zárt letétként kezeljenek., Ellenkező esetben sok ajándékozó inkább megsemmisítené kéziratait, minthogy még életében kiteregessék legbelsőbb ügyeit. i Ha nem volna 50 éves tilalom, sok kézirat megsemmisülne.