Levéltári Szemle, 17. (1967)

Levéltári Szemle, 17. (1967) 1. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Szinkovich Márta: A helytörténeti olvasókönyvek kérdéséhez / 215–245. o.

- 236 dokumentumpublikáció egészen más elvein nyugvó, más szer** " kesztéal meggondolásokat igénylő kiadványt készitünk®, Xlyé||~ nek tervezzük most országosan azokat a publikációkat, ameJyek ,a felszabadulás utáni első hónapok történetét fogják dokumentálni kizárólag forrásszövegekben., Ilyen esetekben termesz'etesren az egész tudományos apparátus ás a szerkeszt t'ési elvek másképpen érvényesülnek, mint olvasókönyvünk esetében* , Mi azonban olvasókönyvünket is a történelemtanár kezébe szeretnénk adui,'"' azért, hogy., s.eg.i t s'é&et fra Iáid o

n • benne. ok*»

: ' . M-ágí•'•inunkájá

hoz..

, 'Ezt a segítséget 'sWlgalhatjla mar téma** ti'kái'^ös'széal^li't^sUnk is és ezzel- kapcsolatban mindaz y^'mit már az "előzőkben igyekeztünk kifejteni arról, hogy. mibad látjuk a'ditfaktikai hasznát ezeknek a köteteija.ek», De .még to~ vább is mennénk egy lépéssels olvasókönyvünknek Van egy olyan része, amely sokkal inkább a tanárnak szól, mint a diáknak-? a jegyzetekre gondolunk. i -A jegyzetekkel való ellátás minden dokumentumpublikáció elengedhetetlen tartozéka, árcheográfiai követelménye^ A jegy•, zetelés tartalmi vonatkozásait ~z+ ban a publikácí'ó' céljatói, jellegétől, az olvasóközönség ismereteinek feltételezett szintjétől a más hasonló tényezőktől függően állapítjuk meg*

( A mi esetünkben a jegyzetelés mélységénei nem a tanár, hanem a diák szintjét vettük alapul, szélességénél viszont a tanárra voltunk tekintettel, ; Vagyis olyan jellegű^magyarázatokat is tettünk, amelyek semmiképpen sem tartozékai a középiskolai történelem-tananyagnak, de a tanár jó hasznát veheti* mert kézikönyvet pótol számára, esetleg olyan is-* meretanyagot frissit fel, amellyel tanítás közben csak elvétve találkozik* de a szövegolvasás során valamelyik diák rákérdezhet* /Pl* az oklevéltani magyarázat ok> amelyekét az . általános iskolai szakfelügyelő kifejezett kérésére iktattunk .'be*/

fc

A, jegyzetelésnél tehát azt a rendszert követtük, hogy , először megadjuk a közölt szöveg levéltári jelzetét, azután az

! adattári ismereteket /személy és helynevek', idegen kifejezések stb* magyarázatát/ a végül azokat a művelődéstörténeti- ma pr aráz a tökaty ame^ az adott szövegen túlmenő, általánosabb jelleggel szükségesnek vélfcjink* Könyvünknek - ugy véljük «*; ez az a része, amelyhez a íégtöbb észrevételt, ki• egészitést, krilikai mégjegy.zést lehet fűzni, mert ez az egész kötet jó vagy rossz összeállitásának egyik sarkpontja* , A%'.i észrevételeket azonban elsősorban a legilletékesebbek, a tanárok tudnák megtenni, illetve olyan oktatásügyi szakemberek, akiknek kézébe egyelőre még nem került a könyv, így ma még csak arról számolhatunk' be, hogy elgondolásunkat mi hogyan" próbáltuk realizálni az olvasókönyv összeállítása so**