Levéltári Szemle, 17. (1967)
Levéltári Szemle, 17. (1967) 1. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Szinkovich Márta: A helytörténeti olvasókönyvek kérdéséhez / 215–245. o.
- 229 i Mart éneikül valahogy megyénk történetét gyökértelennek beágyazatlannak^éreztük, beiktattunk egy adatközlő Írást megyénk településtört'énetére vonatkozóan*; S ha/már itt tar** tünk, be kell vallanunk, hogy koncepciónk első változatában a komp'lexitáa igénye olyan erővel érvényesült• hogy akkor még első fejezetnek egy régészeti összefoglalót terveztünk a kétezer éves, Pécs első ezer esztendejáhek^történetérőla, S erről később sem módszertani> hanem kizárólag technikai okból mondtunk le. ., Az'összefoglaló, leiró módszer alkalmazásának követelménye - mint mondottuk - elsősorban ott jelentkezett, ahol okleveles forrásaínyaggal volt dolgunk*,. Devmás 'esetekben is haszM nosnák v|itük*; Ilyen témának találtuk pl V a baranyai Iparfej- . lődés tcirténetet *á< reformkorban* * Ha • csak égy üzemecske"* pl, a pécsi papírmalom történetét dokumentáltuk volna, ezzel még nem adunk képet a, IMIll^ .században helyileg kibontakozó, s a reformkorban nap^;'';!y*^ae1^«^i>é^h-ira^.íjgÉ&?.Irtsfyiá'tíídteŐ-jS^ az ipar** ; fejlődés problémáiról - azokról a próbálkozásokról, amelyek a manufaktúra-termelés megindítását célozták, s ezeknek a kezdeti kísérleteknek összeomlásáról —, vagyis itt sem mutatta volria 4; e£^ az, egészet, mivel a téma az iparfejlődés állapota, s az ad;ot f t korszakban éppen az a jellemző, hogy hány kezdeményezés indul és sorvad el, azoknak az általános okoknak a iö* vetkeztében, amelyeket a tananyag tárgyal,. Ebben az esetben azonbaii: ezt az összesítő, leírást nem magunic Végeztük el, ha** nem felhasználtuk a megye egy múlt századbeli történetírója** . nak, t Haaa. Mihálynak könyvet, abból vettünk *át egy fejezetet. ., Ezzel -ugy: véljük - ismét nemcsak egy irányban szolgáltuk a helytörténeti és az általános történeti oktatás összekapcsol latsát, hanem módunk nyílt arra, hogy hozzájár a diákok , kultúrtörténeti ismereteinek gyarapításához isz ( Haas Mihály történeti munkájából nem idézhetünk anélkül, hogy ne 1 utal** náhka XIX* -az* első évtizedeiben mutatkozó tudományos érdek** ,, lődés, Í elíendüléaére a XVII.iazázadban kibontakozó történet— , írói iakölák, módazereV hdlyi képviselőire, majd az ebből az alapból kifejlődő, ll helyirátökra ,, , arra a nemesi és polgári értelmíaégi rétedre, amelynek baranyai tagjai nem egyedi, elszigetelt jelenségként tűnnék elő, ellenkezőleg; a reformkori országos szellemi fellendülés helyi képviselői*. Ugyanakkor természetesen beszélünk a konkrét esetekben mutatkozó osztálykorlátokról pl. Strázsay^ János: ipar ellenes nézeteiről - a ,, püspöki •kulturpártolás öbjek'tlv társadalmi tendenciáiról». , A, Haas-féle anyag apropósójából azonban még valamit el kell mondanunk*, Olvasoköhyvünkkeii a, történelmi forrásanyag közlését ^nem korlátoztuk csupfe-Émtanyag bemutatására és tematikánk jellegéből fakadóan "élévé ki kellett zárnunk egy olyan aiem1eletet, nogy csak a 1evé11árunkban őr z ö 11 d o kumentumoÜ kat vegyük .'figyelembe^ Ez utóbbit - ugy vélem - nem kell so-