Levéltári Szemle, 17. (1967)

Levéltári Szemle, 17. (1967) 1. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Szinkovich Márta: A helytörténeti olvasókönyvek kérdéséhez / 215–245. o.

-.222 ,A helytörténeti olvasókönyv tematikájánál -^abban a tágabb koncepcióban, ahogyan mi fogtuk fel - az^alábbi szempontoknak kell érvényesülniök: a megye történetének^olyan mozzanatait kell kiválasztanunk, amelyek mind a középiskolai történeti ismeretanyag konkrét illusztrálása, mind a di-' daktika szempontjából legalkalmasabbak a kitűzött cél elérés er e*, Ez -nem csekély kivánalom, ha meggondoljuk* hogy itt több évszázadra terjedő helytörténeti anyagról van szó. , Az volna a kivánatos, hogy a válogatás céljára a helytörténeti forrásanyag minél teljesebb katalógusa álljon rendelkezésünkre^ Vagyis olyan forrásokkal, szövegekkel kell rendelkeznünk,' amelyek a történeti folyamat, politikai ese, meny, esetleg kulturális helyzet bemutatására a legalkalmasabbak., De -mit jelent, a mi esetünkben az "alkalmasság

ff fogalma: egyrészt annak az oktatási igénynek kielégítését, hogy' az adott korszak történeti folyamatának meghatározott oldala, pl. gazdasági összefüggései szempontjából az alapvető, meghatározó jelenségeket mutathassuk be

0;

Ez már önmagában szükségessé teszi a válogatás lehetőségét - ámde nem az egész magyar történeti forrásanyag köréből -, amelynek tudományos elemzése, feldolgozása és értékelése folytán történettudósaink következtetéseiket megtették és tudományos kutatómunkájuk leszűrt eredményeit a tankönyvek közvetítik, hanem csak e^y leszűkített - területileg meghatározott - forrásanyagból. Mint már eióbb - az olvasókönyv és a dokumentumsorozat szembeállításánál mondtam - itt a sok egyedi esetből az általánosan legjellemzőbbet kell kiválasztanunk.. Evidens , hogy a választás sikere nem kis mértékben függ a lehetőségek számát ól

0 Ezzel kapcsolatban legyen szabad felemlítenem, hogy saját munkánkban milyen nehézségekkel talllkoztunk ezen a téren. Olvasókönyvünk mellékelt tartalomjegyzéke mutatja, hogy ^A feudalizmus kialakulása és megazilárduláaa

i Baranyában" cimü fejezet összeállításánál nagy szerencséhek tarthattuk azt, hogy az igen kevés

( XIo századi okleveles anyag között kettő is baranyai vonatkozású: 1* a pécsi püspökség alapítólevelének fennmaradt szövege, 2. a Radó nádor féle adomány levélj I\

T

em kivánok itt most belemenni annak a problémának, részleteibe, hogy a publikálással kapcsolatosan milyen tüzetesen kellett tanulmányoznunk a magyar feudalizmus kezdeteivel foglalkozó polgári és marxista történet tudósainknak véleményét az oklevelek hitelessége, tehát korban való elhelyezése kérdésében - legfeljebb c-sak utalnék arra, hogy ha valóban tanítani, ismereteket átadni akarunk, akkor nem kerülhetünk meg egyetlen ténykérdést sem, amely az olvasóban felmerül, s e tényeket történetírásunk 20 éves eredményeinek tudományos igényével, ám az olvasóközönség •a z -ia j .1 é n V k e 11 * t áy g v a Inunk <? - A harmadik, ide vonatkozó oklevelünk a pécsváradi apátság • un» adománylevele, amely bizony', hamis, és igy joggal vetődik fel az. az ellenvetés,