Levéltári Szemle, 17. (1967)

Levéltári Szemle, 17. (1967) 1. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Bónis György–Degré Alajos: Megjegyzések a képviseleti intézmények kutatásához / 1–19. o.

- 16 •Jóval könnyebb, de nem"la annyira fontos munka lenne az 188,1 Í-V'II, te.-kel végrehajtott főrendiházi re,• fbrm" okainak és következményeinek feldolgozása. Ez a reform a -főrendiház rendsz.erét változatlanul hagyva, azt kifej ezetten is a nagybirtokosság-érdekképviseletévé tette »/kihagyva belőle az évi-3Q0OFt'földadónál kisebb adót fizető arisztokratákat/, és némi közeledést mutatott a polgárság konzervatív rét egei felé- /protestáns egyházfők,/király által élethossziglan kinevezett tagok behivása/. Érdemes volna azonban közelebbről megvizsgálni, milyen\Qkok és

: ürügyek vezették Tisza'Kálmánt e reform javaslására^-valamint azt is, hogy az uj főrendiházi tagok közül milyen rétegek érdeklődtek az ülések iránt, és mennyiben vettek részt az érdemi vitákban

e

" Ezt elsősorban a reform parlas:::1 ti vitája, a főrendiház naplói és az egykorú sajtó alapján lehetne megismerni. 'A vármegyéket, régi szabad kerületeket /ezekből az 187'6Í • XXXIííi te alakított vármegyéket/ és a régi sz, kir

9 városok egy részét közös szervezettel t örvényhat ó • a á g o k k^á szervezték*' Régi hatáskörük a közigazgatás én- bíráskodás elválasztásával,'az állami pénzügyigazgatósá; gök, tanfelügyelőségek és a csendőrség megsz-ervezésével az egykorinak töredékére korlátozód"-, de a közigazgatásnak igy is általános, szervei maradtak. Természetesen a régi közgyűlés helyébe' "törvényhatósági bizottságot" szerveztek, melynek tagjait az 1.870iXL'II.' és az 1886^XXI. tc» értelmében fele részben választották, a másik fele az illető területen legtöbb adót fizetők sorából került ki« Ezt-az uj intézményt -az egykorú közvélemény mint> "a nyolcszázéves megyei szervezet" sirbatételet, és egy uj polgári alakulat létrejöttét -tekintette„> Csak-később kezdték ezt a régi megyei, • városi szervezet egyszerű, nem is túlságosan mélyreható mő^ ..* dositásának látni* Társadalmi összetétele a "virilista" rendszer- mellett csak látszatra világos, csak látszatra uralko-dik.benne feltétlenül a nagybirtokosság és nagypolgárság,

1 Midnél,nagyobb birtokok voltak -egy vármegyében, annál kevesebb • helyet-vettek igénybe a nagyon nagy vagyonuak

t es a virilisták sorába sokan bekerültek a középpolgárság jő jövedelmű, • kereskedő, iparos, orvos tagjai ia.. öaak. nemrég állapítottuk meg-pl,, hogy. Hamburger- Jenő orvost, a- kanizsai vasutas-* sztrájk, egyik fő szervezőjét, később a' Tanácsköztársaság nep=> biztosát 1918-ban a virilisták között tartották számono A törvényhatósági bizottság- és a közigazgatási bizottság valóságos társadalmi összetételét és gazdasági alapjait, működését, a- jogosultak megjelenési arányát es a vitákban való részvételét tehát érdemes nagyon-gondosan megvizágálnia • Ez a^vizsgálat nyilvánvalóan ki fogja mutatni, mennyire népámitás volt azÉTállitani, hogy ez a testület a közvéleményt vagy-éppen a nWp érdekeit' képviselte volna,-de nem bizonyos, hogy egyszerűen elnyomó szervként lesz tekinthető„'