Levéltári Szemle, 17. (1967)

Levéltári Szemle, 17. (1967) 1. szám - LEVÉLTÁRAINK ANYAGÁBÓL - Schram Ferenc: A levéltárak jelentősége a népszokás-kutatásban / 163–208. o.

- 195 re a levéltári kutatásnál, optimális túlzásnak kell tartanunk, mindössze néhány megjegyzésre szorítkozhatunk*, A népszokások levéltári kutatására addig kellene megfelelő módszert kidolgoznunk, amig a talált adatok a recens anyaggal összevethetők, segítségükkel értelmezhetők., Hasznosabb lenne ezt a munkát nekünk megindítanunk, a mi generációnknak, mely gyűjtött is népszokásokat

f ha közülük sokat már nem^ látott is, de emlékezetből hallott elmondani, mint az utá~ nunk következő korosztályoknak, akik a népszokásokat kizárólag tanulmányokból ismeriko, Természetesen gyűjtésre is szükség van, ameddig lehet falvakban is kell tanulmányozni az egyes szokáselemeket, azokat több oldalról meg kell világítani, hogy mire már kizárólag az archívumokban lesz lehetséges a népszokások kutatása, miné>l tisztábban álljon előttünk a recens anyag /mely addigra szintén már történeti anyag lesz/, de a módszert a levéltári kutatásra most kell kidolgozni, s a munkát most kell megkezdeni., A mai lehetőségeket ^fi^yelembe véve, még particuláris kutatás, tehát egy•levéltar egy adott földrajzi, közigazgatási egységre vonatkozó összes fondjainak /pl. az összes

i Baranya megyei büntetőperek, tanúkihallgatások, species fact'i-k./ átnézése is csak részlegesen végezhető., A második, nehezebb módon egy földrajzi-közigazgatási - itt már beszélhetünk etnikai csoportról is - területre vonatkozó, ös

sz.es levéltárak, tehát a megyei vagy városi,

f OL, egyházi és földesúri levéltárak szokásanyagának felkutatása, elsősorban a fentebb emiitett forrásokból, melyekhez a földesúri levéltárakban hozzá kell vennünk az úriszéki pereket is.. Mindkét esetben azonban csak regionális kutatás végezhető, mert minden levéltár átkutatása népszokás anyag után ma még megoldhatatatlannak tűnik. , Időbeli határt is kell vonnunk a kutatásnak., A, Mohács előtti, okleveles anyag,

i /108/ bár tartalmaz elvétve szokásokat is, de nem olyan mennyiségben,- hogy a kutatást ezzel az anyag gal kellene kezdenünk*, A 116000 oklevélnek elég jelentős hányada kiadott , mutatóinak segítségével tájékozódhatunk bennük, a regeszták sok esetben még értékesebb felvilágosítást nyújtanak.

t A török alatti kor, különösen a töröktől meg nem szállt városokban, bő levéltári anyagot ad, ezek tüzetes átvizsgálása számtalan uj szokással fogja gazdagitani tudományunkat,, A késő feudális kor iratanyagát

( /1686-18,48/ iratfoiyóméterek ezrei őrzik egy-egy levéltarbán, kutatásuk egyelőre csak szelektálva törtenhetik.. Az•utána következő abszolutizmus és polgári kor levéltári anyaga, bár mennyiségileg nem kisebb, de kevésbé értékes az előbbi koroknál. Bár általában a néprajz egyes ágainak kutatója elsősorban ezzel az anyaggal dolgozik, hiszen a recens anyagnak közvetlen előzményeit itt találja meg, népszokások kutatásánál azonban ez a korszek egyelőre mellőzhető^ Tudjuk a szociológusok, elsősorban Darvas

( József,, Erdei Ferenc és, Kodolcinyi János megállapitá'saiból', hogy ebben a korban, a korai kapitalizmus korában, meg, indul a népszokások elsorvadása, majd lassúi kihalása, tehát ismeretlen anyag előkerülésére': nem számíthatunk., Ebben a korszakban indul fejlődésnek a sajtó is, a század eleji fo-