Levéltári Szemle, 17. (1967)

Levéltári Szemle, 17. (1967) 1. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Bónis György–Degré Alajos: Megjegyzések a képviseleti intézmények kutatásához / 1–19. o.

- 13 r A '&;M# ^kir® városok tanácsának és választó ,; polgár a agáhak szerv ez etében a reformkorban semmiféle változás nem állott be.

: A fennálló helyzetet mind;-a városok, •mind" a szabadelvű reformpárt tarthatatlannak látta, születtek is jobb*vagy rosszabb reformjavasiátok, mint arról ; 'Csizmadia- Andor; /

!: Ma gyár v ár o s 1 j o

;

g> /K o 1 o z s v ár., 19 4i / JKÍ S* i-Sí!.-í loidáián- b esz ámol$ de ezek" egyike sem valósult meg.' Itt tehát*'külön viás^ální valónk ninc'So 'A 'mezővárosok és községek igaz,, gatása ügyében az 1836 * 1X

9 tc« hoz ujat, megszabva a> biró, az esküdtek, es a jegyzi választásának módját és a megválasz• tott elöljárók feladatkörét. Ez a szabályoz *.$ y

u

;

gy látszik? nem sokban tér el a Mária* Terézia-Urbáriumában sommásan közölt szabálytól, de gyakorlati megvalósulásának módját nem ismerjük®

1 Az'egyetlen idevágó munka^ Kérészyt Zol tán- tan ulmánya' /Községi közigazgatásunk alaptörvényének? az 1871'aX^iTII.• , tco előzményeiről,) Illés- Emlékkönyv, Budapest$-1942 § 247" l Q&4* 'i'e/ megelégszik a , jogforrások ismertetésével ésr

k:;íiti = káj-áyal.t Részletesebb, de nem színvonalasabb' Alsót Lás

:

z-l'ó.j " . A' menfeai község hatósága és szervezete

: /Budap^^Tt", 19257^*' ' ^•••Cal'zioaa'd'ia' Andort• Az egyházi mezővárosok jogi helyzete és küzdelmük a* felszabadulásért a« Wlílá "században

1 /Budapest s

1962/ cií' tanulmánya ismét inkább azt dokumentálja, hogy a mezővárosi testületi szervek tekintetében lényeges változás a re^ ., formkorban nem volta- i'őleg a - felszabadulásért folytatott harcot tárgyalja^ részletesebben.* Természetesen érdemes volna az-ért megvizsgálni, jelentett-e a földesúri joghatóság alatt álló mezővárosok és falvak testületi szerveinek életében valami változást a fentebb idézett 1836

0 évi törvénye Ezt azonban a földesurak családi levéltáraiban való aprólékos -kutatás- tisztázhatná^ melyhez nagyon sok reményt nem füzünk. • Máautt ugyanis azt- tapasztaltuk,' hogy. az iSjtéu évi. tö-rvé-nyek-ellenére az uriszékek szervezetében változás nem< tör~ * tent. « 'A'z"18'48v évi- polgári forradalo'm' éé'

1 ^: neoabszolutizmus • - " .• ' .- O . , .i "• i i i" .i ,n , i ' i . IV • • • in , .ti ' (_• • . •' '•'' " ' • • pY i -'•'.- " •;.'.. 4 •'••.' Az 1848 márciusi alkotmánynak az országgyűlésre vonatkozó törvénycikkel egy évszázadon át alaptörvényül szolgáltak ,• azokat tehát az e korban megjelent közjogi munkák behatóan tárgyalták^ AZ.H1848* évi első -népképviseleti országgyűlés egész anyagát és a választások lefolyását nemrég tette közg'áf Be'er, ciános ' és- Csizmadia- Andor v M\ 1848-49a évi népképviseleti . OTazaggyülés, TSJd^pe^tTT^

1

^/ és, Csizmadia' Andort Ma= gyár választási rendszer 1848^-49-Den; /Éudapest, 1963/."Itt