Levéltári Szemle, 17. (1967)

Levéltári Szemle, 17. (1967) 1. szám - LEVÉLTÁRAINK ANYAGÁBÓL - Schram Ferenc: A levéltárak jelentősége a népszokás-kutatásban / 163–208. o.

- 167 ••Battyhyány könyvén keresztül, /22/ . N., Kiss István legmodernebb, adatokban gazdag munkájig elég nagy irodalommal rendelkezünk*, /23/ ( Ezek szerzői különböző szempontokból tárgyalták a dézsmaszedést, a.szokásokra vonatkozó adatok összeszedése vagy közlése azonban nem volt feladatuk,ezért csak néha találkozunk velük müveikben. , A levéltárakból előkerülő népszokásokat a következőképpen csoportosíthatjuk: Első csoportja olyan adatok, melyek a recens anyagban^az ország egész területén előfordulnak, ezek főleg, mennyiségüknél fogva jelentősek, az ismert, de sokszor nem eléggé felderített recens szokások tisztábban-látásában segítenek,pl. a Mikulás-járás szokásában,, .Az ide sorolt szokások néha honfoglalás előtti eredetűek, tehát nem első előfordulásuk vagy felbukkanásuk miatt érdekesek, hanem mintegy kicövekelik a szokást századról-azázadra, s igy a honfoglalástól napjainkig tudjuk a kontinuitást bizonyítani, pl. a, Szentiváni tűzgyújtásnál,, ./2,4/ /Különösen érdekessé, jelentőssé válik egyegy ilyen szokás akkor, ha leirást is közöl, azaz nemcsak regisztrálja az illető szokás meglétét, hanem elárulja, miképpen, vagy kik gyakorolták*, Ha az egész ország területén élő szokásról van szó,;jelentőséget kaphat egy-egy levéltári adat olyan-vidéken való felbukkanása, ahol mai tudásunk szerint már vagy még nem ismertük.., Ahol egy földrajzi ^területről viszonylag teljes anyag áll rendelkezésünkre, érdekes lenne megkísérelni egyes szokásokat térképre vetíteni, pl. mind a református, mind az evangélikus visitatio canonicakban szerepel a rector javadalmai között a Balázs és, Gergely napi cantatio, melyeket. Balázsjárás és Gergelyjárás néven tart számon a folklór.,'Az .adatok segítségével pontosan-elénktárulhak azok a falvak, melyekben a

f

XVIII. század elejétől ,. /néha már a, XVII. végétől/ a

( XIX. sz'ázWd végéig, tehát addig a határig, ame'ddig a népi emlékezés elér, gyakorolták a gyerekek a szokást, ilyen módon gyűjtve adományokat mesterük számára; azt is megtudjuk, mikor szűnt meg egy-egy helységben. , Néha a vlsitatiok mellett^a vocatorialis levelekben találunk erre vonatkozó adatokat,, összegyűjtésük már csak azért is érdekes lenne, mert a Magyar Néprajzi Atlasz kérdőive

( IV..kö, tétében egyik szokás sem szerepelj fegy politikai megyére, , Veszprémre összegyüjtöttök az adatokat, 1? evangélikus falu közül 5-ben szerepel mindkettő, több falunál megemlíti,hogy mit,' kapjon helyette -a mester./Ugyanígy térképre vihető lenne a hostatio, a karácsonyi ostyahordás is, mely

) Veszprém me. gyében-8 helységben szerepel, 3 másikban a mes'ter búzát vagy pénzt kap he'lyette

#i /2

;

5/, "Az.: ostyahordás különösen ^azért érdekes, mert eddigi tudásunk szerint csak a palócság és jászság között élt /katolikus vidéken,*/ 26/, most pedig levéltárak alapján Dunántúl evangélikus falvaiból kerül elő, nem is szórványosan.