Levéltári Szemle, 17. (1967)

Levéltári Szemle, 17. (1967) 1. szám - LEVÉLTÁRAINK ANYAGÁBÓL - Schram Ferenc: A levéltárak jelentősége a népszokás-kutatásban / 163–208. o.

•> - 165 — Jelenti" "étz a szemlSHet, amely kizárólag, vagyelsosorban Írásos források feltárásában, értelmezésében latja."a történeti célkitűzésű, néprajzi kutatások^ fel-.-üaéLtót'• : A3G/ :-?"••"•• **-' archivális- '

; vizsgálat . ' '^aJt', - etnográfiából kivezető -.utat" Jelentig s egyetemesebb szempontból káros, mert elveti a sajátos néprajzi módszereket" '•••, Az • etnográfus végezhet ég helyes is ha végez levéltári kutatást ••'••a de a tudomány egészét illetően az arányoknak egészségeseknek ..kell -lenniük, s a hangsúly mégis a. recens anyagra épülő vizsgálatokra kell essék., Való igaz,^ hogy az archivális vizsgálat módszere kidolgozottabb, szá** . mos- történész-nemzedék tapasztalatára.támaszkodhat, a aránylag egyszerűbben juthat. megbízható eredményhez., J3z azonban nem lehet indok a néprajzi ut elvetéséhez.|

!

/15/ ,A harmadik tanulmány.az érzője, Vargyas, lajos /16/ - jólle^ •'hét .emli tétlenül hagyja a levéltári források népszokások^ ^ban való gazdagságát - nemcsak elismeri a történeti forrá- sok feltárásának szükségességét, hanem az általa felálli*• tott négy csoport utolsója, az önálló történeti kutatás forx rásanyagból kiindulva? rendszerezni is 'megkísérli a külöhbö' •••' ző ínt enzitásu. levéltári kutatások .alapján megszületett.•nép-rájzi. dolgozatokat., "Ha-.- ugyanis már nem a mai jelenségeknek • ké/fessük előzményeit, ahhoz' válogatunk többé-kevésbé éítsl** r. mezheto adatokat az elő;ző korokból, hanem egy• kodban ••talál** ^hátp forrás-együttest, lelet^együttest magyarázunk önmaga*-* ből^,..,»•.... akkor önmagukban egészet.adnak, s az egészet alulit juk a mai jelenségekkel szembe..

1

^fll/ ezt nevezi aui get i neris néprajznak, hozzátéve, hogy

f a* néprajzi műveltség, el- ' . engedhe'tetlbn, az értelmezéshez szükség lehet a recens anyag , ismfereteríe 1%, még ha-nem is abból indulunk ki., Harmadik ka;,

;

te gór iája ennek fordítottja, a recens anyag kutatásából kiindulva /mely lehet-ösBzehaspnlitó jellegű is/,.történeti" forrásokkal, elsősorban művelődéstörténeti anyaggal való ösz; szévetés;, ' 'i '< -'• ; „Nézetünk aszerint a- történeti néprajz jogoaultaágát, -.azaz a néprajzinak azt- az ágát,, mely egy adott terület anyagi 'és - szellemi kultúrájának megrajzoláaa olyan időhatárokon; belül, . melyeiére az .'emlékezet már hem ér el, korabeli Írásos,;' első... .aárba'nv levélt ári forr ások alap j áh - nem 1 ehet v it a tn^.' Hogy •"• egy egészen extr^ém'. példát említsünk, megítélésünk szerint" r ; feltétlenül néprajzinak számi'táz ószövetségi zsidóság'csak, nem 40ÖQ.éve Írásban- rögzített hagyománya a házasságkötés^ , rőj, '''gyászra,

; ühneplésre, f öldmüvélésre, családazervezetre stB.*

; Vonatkozó adatainak alapján megirt munka, melyet á néprajzi .kutatás mai-, ismereteinek birtokában sokkal bővebben 1 e, hethe; •megirni!«^/18/, S'őt a néprajz 'eredményeinek ismeretében , és: flgy^lBmbeve.telével a régészet is nyújthat történeti nép- . Rajzotr

s

legalábbis

1 egyes- fejéáeteire-,, eát szépen példázza ( László Gyula müv-o* /19/ Tacltü,s GermaMa-jánaky vagy^Julius , Caesar'

1 £e , bellb Gáli oboájának tíb vannak részletei, melyek . 4

&r,t'e lmíez é s e a!z 'etnográfusra vár, a történész' esetleg elsik-