Levéltári Szemle, 17. (1967)

Levéltári Szemle, 17. (1967) 1. szám - LEVÉLTÁRAINK ÉLETÉBŐL. EMLÉKEZZÜNK RÉGIEKRŐL - Antal Árpád–Benda Kálmán: Látogatás a Szolnoki Állami Levéltárban: Antal Árpáddal beszélget Benda Kálmán / 148–155. o.

- 149 ­ezt olvassuk:, "Én, a kán, a mennyei király követe, kinek hatalmat ada a földön a nekem magokat alávetőknek, s az^" ellenségek elnyomás ára »„ Gsudálkozom rajtad magyarok kirá** lyocskája, hogy miután harminc izben küldék hozzád követe­ket, miért nem küldetek senkit vissza hozzám azokból, de sem követeidet, sem leveledet hozzám nem küldöd., Tudom, hogy király vagy, gazdag és hatalmas, és sok katonád van, s magad kormányzói nagy országot, s ezért nehezen veted magadat önkényt alám* , Azonban jobb és üdvoaobb lenne rád nézve, ha magadat önkényt alám vetnéd., Ezenfelül ugy érte­sültem, hogy a mi szolgáinkat a kunokat pártfogásod alá be­fogadtad; azért meghagyom neked, hogy azokat tovább magadnál ne tartsd, s ő miattok engemet ellenségeddé ne tégy,, Mert a kunoknak könnyebb elmenekülni mint neked, mivel azok házak nélkül, sátorokkal járván~kelvén talán elmenekülhetnek., Te pedig házakban lakván, vannak váraid és városaid; miként fogod kezeimet elkerülni?" • -. Ahogy a köztörténetből is tudjuk, amikor az 1230-as évek második felében a mongol tatá­rok nagy támadása megindult, Európa ellen, a kunok népe, mintegy 40 ezer fegyverfogató vi­táz, fejedelmük veze'tésévei bebocsájtatást kert Magyarországra, IVY Béla királytól. Érdekesen emlékezik meg erről az eseményről, az egykorú idők krónikása,., Rogerius váradi kanonok, a tatárjárás történetét előadó, latin nyelvű Siralmas i Énekében. , n «*», Urunk születésének 1239 esztendejében történt, hogy .Kötény, a kunok királya, az emiitett /Béla/ királyhoz ün­nepélyes követséget küldött, állítván, hogy ő a tatárokkal sok esztendeig harcolt, s két izben diadalt nyert rajtok, hanem harmad izben, midőn készületlen volt, hirtelen beron­, tottak országába, ugy hogy neki serege nem lehetvén, hátat kellett forditania az átkozott tatároknak, és igy azok or­szága nagy részét, ellenség módjára földúlták, az embere- _. ket pedig leöltek. Miért is ha őt be akarná fogadni és ­szabadságban tartahi, ma-gát és embereit kész volna neki alá­vetni és rokonaival, véreivel és barátjaival, minden marhá­jával és ingó javaival. Magyarországba bejönni és őt a katho­likus hitben követni. Mit hallván a király, igen nagy öröm­mel telek el, mind azért, hogy ily, vele eddig szinte egyen­. lő fejedelem, hatalma alá akarja vala magát vetni, ... s •igy a követeket nem csekély ajándékokkal megtisztelve el­bocsátván, emlitett i Kötény királyhoz követeket ... külde, izenvén, hogy őt és' embereit kész befogadni s kérelmét: tel­, jesiteni, ... Az.emiitett Kötény embereivel útnak ersde, , hogy Magyarországra jöjjön. A király pedig csudálatos ha-

Next

/
Oldalképek
Tartalom