Levéltári Szemle, 17. (1967)

Levéltári Szemle, 17. (1967) 1. szám - LEVÉLTÁRAINK ÉLETÉBŐL. EMLÉKEZZÜNK RÉGIEKRŐL - Sashegyi Oszkár–Spira György–Benda Kálmán: Látogatás az Országos Levéltárban Széchenyi István születésének 175. évfordulóján: Sashegyi Oszkárral és Spira Györggyel beszélget Benda Kálmán / 136–147. o.

- 147 , Egy máa helyen a Libényi által a császár ellen elkövetett merényletre cálQz^fliibényi igen Jól tudta distinguálni, ,. hogy mély kutfőboí kerül ki. Magvarországra nézve az átok éa ... nemzeti szeretettől f ellsz Qnyitva

1 Felségedet akarata meggyilkolni, mert tisztán Felségedben látta nemzetének ^yilkoaát :•*<»,, Libényí Felaágeanek szerencsédére ^szabó volt es nem tudót t a késsel bánni o, Ha 'égy kitanult mészároale** génynek jutott volna ezen átkozott infámitáa eszébe, nem vagyok képea azon gondolatot élbirni, mi lett volna Neuösterreichből, ha/ Felségednek áletfonalát kettévágja*^" i , A, Nagy Magyar Szatira iráaa közben akadt Széchenyi kezébe az a, Rückblick cimü röpirat,' amely a Bach rendszert magasztalja.„ Ekkor fogott hozzá a Bliök Írásához és abba sűrítette bele a szatira legfőbb mondanivalóját^ A; Blick kéziratát fia,, Béla, Londonba juttatta és o-tt az 'emigráns^ Ró-r nay, Jácint révén' gondoskodott kinyomatáaáról, majd' terjeaztés'éről. , Széchenyi ezzel és más ezidőben kiadott munkáival már újból aktiv módon nyúlt belé a politikai életbe. Ez az aktivitása az olaszországi háborúban a

(

. Habsburgokat ért vereség és , Bach bukása' után még fokozódot't. Egész kis kör alakult ki körülötte újságírókból, politikusokból, olyan személyekből, akik gondolatait terjesztették és az abszolutizmus, a

( Habsburg centralizáció megdöntésén fáradoztak., Enn,ek az érdé-' kében fordult

it Széchenyi levélben Palmerstoh angol külügyminiszterhez' es III. .Napóleonhoz' is> és igyekezett Ferenc M Józsefet kívülről* ís' eddigi politikája megváltoztatására, a Magyar

: Alkotmány helyreállítására kényszeríteni. (

^A rendőri nyomozás.a döblingi intézetben tartott házkutatás azonban véget vetett tevékenységének és a rendőrminiszternek az a kijelentése, hogy

f Széchenyi döblingi lakáaa elveaztétte aaylum-jellegét, vagyia azámára megazünt menedékhely lenni, végül la kezébe adta a pisztolyt, amit maga ellen fordított. A, Magyar Szabadságharc leverése utánra bécsi kormány egy uj abszolutizmussal próbálta meg a viszonyokat stabilizálni.. Próbálkozása ellentétben állt a monarchia népeinek érdekével, de ellentétben állt a politikai erővi4 szonyokkal ia,( Széchenyi történelmi hivatást teljesített, amikor röpiratában erre az egész Világ előtt rámutatott.^. Egész életét tekintve, nagyságának egyik.titkát. Kossuth jellemezte a legjobban, mondván: jj "Mindig a nemzet üterére tette kezét." X X X