Levéltári Szemle, 17. (1967)

Levéltári Szemle, 17. (1967) 1. szám - LEVÉLTÁRAINK ÉLETÉBŐL. EMLÉKEZZÜNK RÉGIEKRŐL - Sashegyi Oszkár–Spira György–Benda Kálmán: Látogatás az Országos Levéltárban Széchenyi István születésének 175. évfordulóján: Sashegyi Oszkárral és Spira Györggyel beszélget Benda Kálmán / 136–147. o.

- 143 az első bajok, a nemzetiségi mozgalmak, akkor bizony Széchenyi aggodalmai előtérbe kerültek és mindinkább eluralkodtak rajta. , Ez azonban mit sem változtat azon, hogy a forradalom ügyét helyeselte és nemcsak helyeselte, hanem tettekkel is szolgálta., Amikor például március végén a bécsi udvar megtagadva a hónap közepén tett Ígéreteit, :.> azt követelte a magyar országgyűléstől, hogy a megalakuló uj magyar kormány pénzügyminiszterének és hadügyminiszterének a hatáskörét szinte a semmivel tegyék egyenlővé, az országgyűlés küldöttséget menesztett Becsbe, Széchenyi a küldöttség tagjakánt kidolgozott egy királyi kézirat-tervezetet, amelyben többek között a következőket kivánta az uralkodó által kimondatni^ !-Hogy a Magyarországot, Ausztriával egybekapcsoló köte. lek' oly alapra állittassék, amelyen a kölcsönös érdekek figyelembevételével a két ország felvirágzása biztonsággal várható legyen, indittátva érzem magam elhatározni*•«.* hogy Magyarország pénzügye elkülönitve kezeltessék !... /és/ .-hogy a magyar hadsereg a monarchiával szoros, kapcsolatban' ugyan, de mégis önálló legyen."• És -az ő ilyetén fellépésének is köszönhető volt, hogy az

v ujabb bécsi tárgyalások során a reakció másodszor is meghátrált és végül csakugyan^hozzájárult az első független magyar kormány létrehozásához. . Tudjuk azt, hogy, Széchenyi életének minden szempontból legfontosabb forrása kötetekre menő napló-jegyzetei. •Saah-eg.yi

: A ^naplók, Széchenyi életének valóban különleges értékű forrásai *- Bennük nemcsak, Széchenyi napjainak eseményei, hanem belső vivódásai is tükröződnek. E naplók elengedhetetlenül szükségesek Széchenyinek, az embernek megismeréséhez.

( Az• ellenforradalmi korszak un. keresztény kurzusa idején' megpróbálta^ Széchenyit e kurzus előfutáraként és eszményképeként feltüntetni.

( Amikor 25 évvel ezelőtt^Széchenyi születésének 150. • évfordulóját ünnepeltük,, Hal'ász

( Gábor - később a fasiszta terror ártatlan áldozata - cikket irt a Századokba, s ebben a Naplók és

( Széchenyi működése alapján megrajzolta

i Széchenyi reális, emberi portréját., Határozottan visszautasította azt a kisérletet, amely Széchenyi egész gondolatrendszerét vallásosságából eredeztette és rámutatott arra, hogy Széchenyi hite lényegében véve tartalmilag eléggé közömbös volt

c Ez.akkor olyan felháborodást váltott ki, hogy hullámai nemcsak a Századok szerkesztőbizottságát érintették, hanem a Történelmi Társulat vezetőségét is, "amelynek a Századok' hivatalos folyóirata.^ Széche-