Levéltári Szemle, 17. (1967)

Levéltári Szemle, 17. (1967) 1. szám - LEVÉLTÁRAINK ÉLETÉBŐL. EMLÉKEZZÜNK RÉGIEKRŐL - Sashegyi Oszkár–Spira György–Benda Kálmán: Látogatás az Országos Levéltárban Széchenyi István születésének 175. évfordulóján: Sashegyi Oszkárral és Spira Györggyel beszélget Benda Kálmán / 136–147. o.

- 137 ­1 Saahegyi : ' Széchenyinek az 1825-i országgyűlésen a Tudós Társaság ja-" vára. tett felajánlása, méltán nagy hatást váltott ki. AJ Tár­saság felállításának szükségéről akkor már több mint 30 év óta beszéltek és irtak, az országgyűlésen is, de a megvaló­sulás - anyagi fedezet hijján - késett, Széchenyi példája számos követőre talált ugyan, egy teljes évi jövedelmét^azon­ban kivüle senki sem ajánlotta fel. Feltűnő volt, hogy éppen a' "Stefferl f! =nek becézett, bécsies műveltségű, ^könnyelműnek ismert fiatal gróf tett a nemzeti nyelv felvirágoztatására alapítványt,Aki azonban közelebbről ismerte, annak a számá­ra' Széchenji gesztusa nem lehetett egészen érthetetlen,' A • Nemzeti' Mu zoumot alapitó apg'a és a Georgikont alapító anyai nagybátyja példája is ösztönözte és mutatott számára irányt egyrészt a nemzetiség, másrészt a gyakorlatiság felé,Hatiz évvel korábban kelt uti jegyzeteit olvassuk, azokból már ki­forrott egyéniség képe rajzolódik elénk,' Az•emiitett uti jegyzetek és az első közéleti szereplése között eltelt tiz esztendő nem annyira az útkeresés , mint inkább a felkészülés ideje volt számára," A napóleoni háborúk befejezését követő evekben sűrűn ogysááb követő külföldi'utjain a közéleti műkö­déséhez szükséges ismereteket szerezte meg, még pedig nagy­i részt nem könyvekből y hanem közvetlen tapasztalás utjámAmi ezidőben viszonylag szokatlan, szinte egyéni /volt, az, hogy i Széchenyi az ellenzéki politikusok heves nemzeti érzését az aulikusok európai látókörével, a hazai viszonyok kíméletlen szemléletével egyesitette,' Ez tette őt alkalmassá a reform­• mozgalom megindítására, • Széchenyi ellenfelei többször felhánytorgat­ták, hogy az országgyűlésen felajánlott ösz­szeget nem fizette ki az Akadémiának, 1 Ebben a kérdésben mi az igazság? ­• S'aah^gvls '' í Széchenyi akkor tette alapítványát, amikor az országgyűlés a nemzeti nyelv és nevelés kérdéseivel foglalkozott... A bé­csi kormányt erősen bírálták a különböző alapítványi pénzek i Bécsbe vitele és a nemzeti tisztképző, a> Ludovika Akadémia német szellemben való irányítása miatt,, Széchenyi meg is mondö.ttés fá'z általa megajánlott tőkét magánál tartja, hogy •-a 1 ..Tudós' Társasággal is ugy ne járjanak, mint a Ludovikávalo « Alapítólevelének második pontja szerint a .'60 000 forint tő­két ő és Örökösei az évi kamatok lefizetése mellett maguk­nál tarthatták,' A teljes összeg lefizetésére csak 1894-=ben került sor, amint ezt az, Akadémia akkori elnöke, Eötvös, Ló­, ránd>az alapítólevélre vezetett záradékban igazolta,' Az ala­pítólevelet egyébként, Széchenyi az országgyűlés kezébe tet­te-e, s igy az országgyűlés levéltárával az un, régi' Or­szágos 1 Levéltárba került.

Next

/
Oldalképek
Tartalom