Levéltári Szemle, 16. (1966)

Levéltári Szemle, 16. (1966) 2. szám - LEVÉLTÁRAINK ANYAGÁBÓL - Sándor Pál: Az úrbéri periratok–perdokumentumok forrásértékéről és tárgyi rendezésének feladatairól / 435–459. o.

- ^53 tővé teszik a tényleges állapotok felfedését. Ugyanakkor jól rávilágítanak azokra a használatos módszerekre, amelyekkel az egymással perlekedő felek a maguk javára kívánták eldönteni a per eredményét. Itt ugrik ki a legjobban - mindig az ellenfél vitairásainak tükrében-, milyen módszereket alkalmaztak a volt földesurak a határ kijelölése, a birtokok rendezése során egykori úrbéreseikkel szemben. Egyrészt magasabb osztályba sorolták a földeket és akkor a holdak és azok négyszögöl számainak abszolút csökkentésével /de a telekkategória névleges nagyságát változatlanul hagyva/ abszolúte kisebb földterületből mérték ki parasztjaik birtokát. Ha ezt a módszert a tényleges parasztbirtok összterületének határai között alkalmazták, akkor aejicsak a volt telekföld, de a maradványföld is megszűkült. Ha viszont a paraszt birtokában lévő tényleges földterületen belül csupán az úrbéres telekföld hold-, illetve négyszögölszámát csökkentették, akkor csupán az egykori telekföld terjedelme csökkent, de a maradványföldé ennek arányában nőtt. Ez történt például Perbál község esetében. A másik szokásos módszer a telekszám névleges értékének csökkentése volt. Ennek következményéről már szóltam. /Erre vonatkozott a recski példa/. Ezekkel a módszerekkel29 a V

olt földesúr elérte, hogy a felszabadított úrbéres telek terjedelmét megnyirbálta, hogy az ily módon megnyirbált telekföldhöz kisebb terjedelmű legelőterületet mérhetett ki s ha az utóbbi módszer alkalmazása esetén a volt úrbéri telekföld egy részét maradványfölddé minősített*át, annak megnövelt váltságával. nagyobb öszszeget préselhetett ki a parasztságból. Ami a Combinatoriumokat illeti, ezek a legjobb források egyrészt az úrbéres népesség és az úrbéres telekilletmény, továbbá a maradványföldek, irtványok, másrészt a majorsági zsellérek és földbirtokuk több, mint félévszázadot átfogó változásának felméréséhez. Ezekből nemcsak a majorsági zsellérek földbirtokterjedelme, de a maradék-, sőt a majorsági földdel is rendelkező úrbéres zsellérek birtoknagysága is megállapítható.3o így például az Abauj megyei Kány községben 1869-ben a 6 úrbéres házas zsellérnek 1 hold és 756 négyszögöl úrbéri illetősége, de 51 hold megváltandó maradványföldje volt, 31 Kereszttéte községben a 7 majorsági zsellér földbirtoka kereken 38 hold volt32^ stb. A Combinatoriumoknak ezideig két típusával találkoztam. Olyanokkal, 29/ 30/ 31/ 32/ Ezek a módszerek már a korábbi évtizedek gyakorlatában gyökereztek, amelyekről kitűnő összefoglalót ad Varga János emiitett monográfiájában. 25.1. Erre vonatkozóáng például igen értékes adatokat találtam a Miskolci Állami Levéltár úrbéri csomóiban. Miskolci Állami Levéltár. Úrbéri és tagositási iratok. Kány kg. 78.cs. /Összehasonlító Iromány I869,/ U.o-. Kéreszttéte kg. 79.cs. /Combinatorium 1877./