Levéltári Szemle, 16. (1966)

Levéltári Szemle, 16. (1966) 1. szám - TÖRTÉNETI ADATTÁR - Komjáthy Miklós: A közös minisztertanács a világháború korában: irattani és forrástani megjegyzések / 43–114. o.

..-•-'• - 92 Ugyancsak társadalomtörténelmi szempontok alkalmazásával kell majd tisztázni, hogy egy olyan Európa, sőt az egész emberiség életére végzetes lépés, mint a hadüzenet megvitatása miért történt a tulajdonképpeni minisztertanácson kivül* Ugyanigy kell megnéznünk minden egyéb kérdést is, amelyről jegyzőkönyvön kívül volt p,zo\ Nyilván, a polgári parlamentáris viszonyok nem birták el efféle kérdések ilyen jellegű Írásos rögzitését s ennek megfelelően, az érdemi vitának ezért nem is maradt jegyzőkönyvi nyoma. Mint ahogyan a feudalizmus korában legmagasabb kormányzati szinten tárgyalt kérdések egyike sem igényelte, vagy bírta volna el /-íme, a feudális társadalmi viszonyok irattani szinten jelentkezése! -/ a minisztertanácsi protokol lumokhoz hasonló jegyzőkönyvekben való megorökitést• 3í a • Jegyzetek: 176. Államon és társadalmon, ha külön nem is emlitem, általában a polgári korszak államát és társadalmát értem, s csak kivételesen érintem a történeti megértést szolgáló előzményekre utalás során, a feudális kor államának és társadalmának viszonyait. 177. Ember Győző s részben Hanák Péter is, kéziratomról adott lektori véleményükben helytelenítik, hogy tárgyamat, mintegy elhárító mozdulattal, történelmi segédtudományi szinten kívánom fejtegetni* Ember Győző még azt is mondja, szerintem is helyesen, hogy a közös minisztertanács történetének megirása kormányzat történelmi feladat s hogy a kormányzattörténelem /de még a szűkebb értelembén vett hivataltörténelem/ sem tartozik a história segédtudományainak sorába. A segédtudományok müvelését, történeti problémáknak segédtudományi szinten való tárgyalását semmiképp sem tartom kisebb igényű munkának* Ha idevágó megjegyzéseimnek elháritó jellege, vagy éppen a munka igényességét csökkentő jellege van, akkor az két körülményre vezethető vissza. Az egyik, hogy megfelelő előtanulmányok csaknem teljesen hiányozván, amint ezt Hanák Péter lektori véleményében is megállapította, elsőizben tettem kísérletet a Monarchia legfőbb kormányszerve félszázados működésének ismertetésére, így nem tudtam a kérdéseket oly mélyrehatóan ele-