Levéltári Szemle, 16. (1966)

Levéltári Szemle, 16. (1966) 1. szám - TÖRTÉNETI ADATTÁR - Komjáthy Miklós: A közös minisztertanács a világháború korában: irattani és forrástani megjegyzések / 43–114. o.

•* 78 ­65* - R*M*R*Z*8/868*/ állandósultak*. Az 1868*. január 2Q~i jegyzőkönyv­től /K*Z* száma hiányzik j* M*R*.Z*9*./ a felzeteket előre nyomtatták* /A kiegyezés előtt minisztertanácsi jegyzőkönyvek felzetének java ré­sze is nyomtatvány, a 67 utániaktól némil#g eltérő szöveggel*/ A közös minisztertanácsokon kezdetben - mint erre már utal­tam - csak a szoros értelemben vett közös minisztérium tagjai vettek részt, s a magyar és az osztrák kormány miniszterelnökei*. Később a résztvevők köre kitágult* Már a világháború előtt, de főképp a Világ­háború alatt a szakminisztereken kivül nem egyszer subaltern* katonai és polgári szakértők is bevonattak a tanácskozásokba* Ilyenkor, termé­szetesen, ezekkel is aláíratták a tudomásulvételi felzetivet* Arra az egész korszakon át kínosan ügyeltek, hogy a jelenvoltak aláírása* mél­tóságuk, rangjuk szigorú sorrendjében kövessék egymást* Ha az uralko­dó Vezette minisztertanácson /amelyet néha koronatanácsnak is nevez-* tek/, történetesen a trónörökös is résztvett, akkor aláirását a jegy­zőkönyv boritólapján "Zur höohsten Einsicht", a miniszterekét, s a ve­luk egyenlő rangú, polgári és katonai méltóságokét "Zur hohen Einsicht", az alacsonyabb rangú /ezredes, miniszteri tanácsod stb*/ szakember aláírását "Zur Einsicht" formula előzte meg* /EzeM a formális részel a jegyzőkönyveknek hasznos hivataltörténelmi adatokat tartalmaznak s pon­tos felvilágosítást nyújtanak a szereplők hivatali beosztására nézve*/ Az aláirások sora nem mindig teljes* Ez. azonban mm jelenti azt, hogy az illető miniszterek ne vették volna tudomásul a jegyzőkönyvek tartal­mát* A dolog természetének megfelelően ezeknek az aláírásoknak hiánya nem érintette a jegyzőkönyvek hitelességét* Szövegüket az uralkodó is tudomásul vette* A világháború ide­jére kialakult gyakorlat szerint a közös külügyminiszter vagy még azon a napon, amelyen a közös minisztertanácsot tartották, vagy a rákövet­kezőn, audiencián jelent meg az uralkodó előtt és röviden jelentést tett a konferencián történtekről* A közben lehető gyorsasággal elké­szített jegyzőkönyvet az un* "Kaiser-Einlauf"-ban közvetlenül a külügy­miniszter terjesztette az uralkodó elé* * A jegyzőkönyv tartalmának az uralkodó által elsőizben történt tudomásulvétele után a proto­collum visszakerült a külügyminiszterhez* aki azt aláírás és tudomásul­vétel végett köröztette a többi résztvevő között* Miután azok a jegy­zőkönyv helyes, pontos voltát aláírásukkal igazolták, a protocollumot immár másod Ízben, mégpedig akkor a császári kabinetiroda utján ter­jesztették az uralkodó elé. "um ihm so die Möglichkeit zu gebén sich zu überzeugen - ahogy Walterskirchen követségi tanácsos fentebb idé­zett feljegyzésében irja -, dass allé Teilnehmer die Richtigkeit des Protokolles bestátigt hátten." ^?* Az uralkodói láttamozási záradékot /Vidimierungs-Klausel/ csak e másodizbeni tudomásulvétel után vezették rá a jegyzőkönyv végére, mégpedig az egész korszakon át azzal a vál­tozatlan formulával, amely még az abszolutista korszak minisztertaná­csi jegyzőkönyveiből maradt örökül: "Ich habé den Inhalt dieses Pro­tokolles zur Kenntnis genommen*" A másodizbeni királyi tudomásulvétel néhány hónappal később történt*

Next

/
Oldalképek
Tartalom