Levéltári Szemle, 16. (1966)

Levéltári Szemle, 16. (1966) 3. szám - FIGYELŐ - Schreckenbach, H.-J.: Az NDK állami levéltáraiban működő szocialistakori osztályok gyűjtőköre és tagolódása: Archivmitteilungen, 1964. / 788–806. o.

- 793 ott vezetik tovább. A magyarázatot sokkal inkább a szakr33#rütlen és törvénytelen selejtezésekben lehet megtalálni* Az állami levéltárak idevágó munkájának egybevetése azt mutatja, hogy a fondelhatárolási problémák elsősorban a regionális állami szervek szintjén, valamint a gazdasági szervek fondjaival kapcsolatosan merülnek fel, kevésbé viszont a központi állami szervek területén. Ezeknél ugyanis az 194-5 májusával kezdődő cezúra ténylegesen annyira egyértelmű, hogy a bizonyos mértékben kétségkivül meglévő regisztraturális összefüggések ellenére a fondelválasztás mindenütt megtörtént. Ami a köztársasági, illetve tartományi szintű központi állami szerveket illeti, a helyzet a következő. A Német Központi Levéltár számára 194-5. május 8-a alapvető cezúrát jelent. Az antifasiszta-demokratikus rendszer /a német központi államigazgatás/ szervei és az úgynevezett "Harmadik Birodalom" birodalmi hivatalai között nincs semmiféle kontinuitás. Jóllehet egyes technikai jellegű hivatalok tovább működnek - például a Berlini Geológiai Tartományi Intézet, a Fizikai-Technikai Birodalmi Hivatal - 194-5. éles cezúrája e szervekre vonatkozólag is érvényes. A következő évekből származó regisztratura-részek a jogutód szervekhez nyertek besorolást. Egészében„véve csupán néhány intézményről és nem jelentős mennyiségű iratanyagról van szó, s igy ennek nincs nagyobb jelentősége. Ezenkivül vannak még további olyan hivatalok, melyek miután ügyeiket lezárták, megszűntek /például a Birodalmi Pénzügyminisztérium, mely 194-5 októberéig működött/. Minthogy ezekben az esetekben teljesen nyilvánvaló az ügyvitel lezáródás! jellege, a továbbfutó akták a rendezési és jegyzékelési alapelveknek megfelelően a régi fondképző szervhez nyertek besorolást.