Levéltári Szemle, 16. (1966)
Levéltári Szemle, 16. (1966) 3. szám - FIGYELŐ - Schreckenbach, H.-J.: Az NDK állami levéltáraiban működő szocialistakori osztályok gyűjtőköre és tagolódása: Archivmitteilungen, 1964. / 788–806. o.
- 791 k% egykori tartományi kormányzóságok fondjaiban tükröződő önálló .főosztályok és osztályok kezelését illetően valamennyi állami levéltárban egységes vélemény uralkodik, Az egyes főosztályok és osztályok eme regisztraturái esetében stabil rész-regisztraturákról van szó, amelyek a váltakozó illetékesség következtében több regisztratura képző szerven át folytatódtak. Ezeket - a rendezési és jegyzékelési alapelveknek megfelelően - vagy külön állagokként a legutolsó fondképző szervhez, illetve annak jogelődjéhez sorolja be a levéltár, vagy pedig önálló fondokként állitja fel. Az úgynevezett "osztályprovenieneia" elvének ez a hangsúlyozása a tartományi kormányzóságok fondjainak rendezésévei és jegyzékelésével kapcsolatosan az igazgatási gyakorlatból ered. Az igazgatási munka stabilitását és kontinuitását nem csupán az államapparátus csúcsszervei biztosították, hanem az egyes alárendelt szervezeti egységek is, A legtöbb tartományi minisztérium az 19^5-19^2 közti években csupán keretképződmény, vagy hivatali kombinát volt. Ami most már valamely kerületi tanács fondját illeti, etzt ugy kell tekintenünk, mint egy provenienciát, amelyen belül az egyes osztályok és ügykörök természetesen zárt rész-provenienciát alkotnak, melyeket az állami szerv struktúrájának megfelelően kell rendezni és besorolni. Eszerint tehát helytelen lenne ezeket önálló egyedi fondoknak tekinteni. Az előadó a továbbiakban felvetette azoknak a jelentős számú, önálló helyi állami szerveknek a kérdését, amelyek mindenkor egy-egy járásra kiterjedő illetékességgel rendelkeztek, s amelyek 19^-5-öt követőleg továbbra is fennállottak, mig végül az 1952-t megelőző években beolvadtak a járási igazgatásba /kerületi főnöki hivatalba/. Ide tartoznak például a közegészségügyi hivatalok, pénzügyi igazgatóságok, iparfelügyelőségek, telekkönyvi hivatalok. E szervek esetében az 19^5. év határvonalat jelent, amely időpontig lezárt akták a kapitalistakori osztályon belül külön fondot képeznek. Ezzel szemben valamennyi 19^5 után továbbvezetett, illetve újonnan felfektetett akta a járási igazgatás fondjába sorolandó. Természetesen a hivataltörténeti bevezetésben, az állag jegyzékelésénél és a Központi Fondnyilvántartásban utalni kell az egykori önállóságra, E kérdés teljes tisztázása persze még további kutatásokat igényel. Az előadó az 1952. évi igazgatási reform jelentőségével nem foglalkozott behatóbban, csupán utalt arra, hogy e reform az államapparátus egész területére vonatkozólag az antifasiszta-demokratikus rendszer átmeneti korszakának befejeződését jelentette, egyúttal megteremtette az uj szocialista államapparátus kialakításának előfeltételeit. Azoknak a mélyreható változásoknak következtében, melyek e reformmal összefüggésben számos állami szerv területi és szakmai illetékességi körében bekövetkeztek, az 1952, év a szocialistakori osztályon belül éles cezúrát jelent - egyedül a Német Központi Levéltárat érinti csupán minimálisan, A tartományi, vagy járási illetékességi körrel biró összes állami szervek fondjai 1952-vel záródnak, A továbbvezetett akták a rendezési és jegyzékelési alapelveknek megfelelően a jogutód szervekhez, /kerületi tanács, járási tanács stb,/ sorolandók be.
