Levéltári Szemle, 16. (1966)

Levéltári Szemle, 16. (1966) 3. szám - A KÜLFÖLD LEVÉLTÁRÜGYE – MAGYAR LEVÉLTÁROSOK KÜLFÖLDÖN - Román János: Beszámoló csehszlovákiai tanulmányutamról / 769–775. o.

-772­sziil, mely feltünteti az iratfajta megnevezését, sorszámát, a fond meg­jelölését, az irat funkcionális jellegét, keltezését, anyagát, nyelvét, tartalmi kivonatát, alaki leírását, a hátlapon lévő szöveget, utalást az esetleges korábbi leltári helyre. Hasonló a helyzet a térképekkel is. Több helyen vaja gyűjtemé­nyes anyag is, igy Besztercebányán, vagy Nyitrán, ahol a térkép anyag gyűjteményes része 170 darabból áll. Máshol a fondhoz tartozó térképeket raktárilag is a fondok mel­lett hagyták és többnyire az állványok tetejére kerültek. Egyik helyen a fondokhoz tartozó térképek csak az inventár soron következő tétel­számait kapják, mint pl. Eperjesen, Selmecbányán viszont külön részle­tes jegyzék készült a fondokhoz tartozó térképekről is. A pléh és pa­pir tokok mellett a pozsonyi és nyitrai állami levéltár most kísérle­tezik bizonyos műanyag toknak a rendszeresítésével, melynél az a problé­ma vár megoldásra, hogy hogyan lesz a tokok pormentes szellőzése bizto­sitható. A pozsonyi városi levéltár és a Selmecbányái levéltár a térké­peket kihajtva, szükség esetén összehajtva, mappákban tárolja. Pozsony­ban 100 x 80 cm nagyságú mappákban állnak, melyek széle körül felhajt­ható, s a mappák 10 cm-es polctávolságu állványokon fekszenek. Selmec­bányán a térképek /27 000 db/ még darabonként palliumozva is vannak és a mappák kihúzható fiókos szekrényekben állnak. Külön vannak a selme­ci, azután más szlovák területekre, végül az egyéb területekre, köztük magyarországi helyekre vonatkozó térképek is. Mind a központi levéltárnak, mind az állami levéltáraknak és városi levéltáraknak van ujsággyüj teménye. A régi újságoknak adott­esetben töredékes évfolyamait, vagy egyes példányait is elteszik, az ujakból teljes évfolyamokat'gyűjtenek és azokat azonnal köttetik. A pozsonyi városi levéltár pl. minden a városban megjelenő újságot be­szerez. Nyomtatványgyüjteményekben elsősorban a helytörténeti és munkás­mozgalmi vonatkozású nyomtatványokat gyűjtik. A nyomdáktól a köteles példányokat Pozsonyban és Kassán a városi levéltárak, másutt a járási levéltárak kapják, az állami levéltárakba igy csak az jut, ami alkalmi­lag bekerül. A pozsonyi városi levéltárban a nyomtatványok tárgyi cso­portosításban vannak elhelyezve: színház, sport stb. Külön gyűjtemény­ként kezelik a levéltárak a különböző módon bekerülő történeti, hely­történeti vonatkozású fényképeket is, ezek tervszerű gyűjtésére azon­ban nem igen van lehetőség. A levéltárakba került szerzetesrendi és iskolai anyagok révén az állami levéltáraknál kialakult egy-egy zenegyüjtemény, vagy zenei tár is, kéziratos és nyomtatott egyházi és profán zenemüvek, kottatár és énekgyüjtemény. A nyitrai levéltárba például Trencsénből a jezsuiták­tól és piaristáktól az 1721-1854. évekből származó ilyen gyűjtemény ke­rült.

Next

/
Oldalképek
Tartalom