Levéltári Szemle, 16. (1966)
Levéltári Szemle, 16. (1966) 1. szám - TÖRTÉNETI ADATTÁR - Komjáthy Miklós: A közös minisztertanács a világháború korában: irattani és forrástani megjegyzések / 43–114. o.
gyalás ának alapjául* Ez a kis adat is világot vet a közös minisztertanács munkájának mechanizmusára, arra, hogy miféle feladatokat és mi módon oldott meg. Funkciójának és feladatainak meghatározásával szorosan öszszefügg hatáskörének megállapítása. Mint idéztük imént, a magyar kiegyezési törvény, amely e tekintetben :Ls bővebb osztrák változatánál, csupa negatívumban definiálta a köz ös minisztertanács hatáskörét* E negativumok persze akkor, amikor pozitív* mégpedig nehéz időkben sürgős döntések előtt állt a Monarchia legmagasabb kormányzati szerve* szükségképpen elégtelennek bizonyultak* Nem véletlen, hogy éppen a Monarchia alkotmányos életének világháborús eltorzulása során kezdtek kirajzolódni a közös minisztertanács működésének azok a keretei* amelyeknek gondos és előrelátó szabályozását a dualizmus államberendezése alapjainak lerakásakor, látván a berendezés apró részletekig következetes véghezvitelének nehézségeit, elmulasztották* Arra nézve, hogy a közös minisztertanács hatásköre meddig terjed, ném± eligazítást ad Tisza Istvánnak épp a közös miniszterta*nács feladatkörének határait kutató felszólalása az 1914* október 31i tanácskozásokon* Arról volt szó, hogy a hadműveleti területté vált, vagy annak közvetlen szomszédságában fekvő Galiciába katonai kormányzót kellene kinevezni* Az ügyet Berchtold adta elő: Frigyes kir* herceg, mint a hadsereg főparancsnoka kérte közvetlenül az uralkodóhoz intézett feltérjésztésébája Galicia és Bukovina élére katonai kormányozó kinevezéséto Már az ügy exponálásában maga a külügyminiszter utalt arra, hogy ez a kérdés az osztrák miniszterelnökre tartoznék s csak azért hozza a közös minisztertanács elé* mert a normális viszonyok • helyreállta e tartományokban az egész Monarchia érdeke,'26o* & konkrét kérdések szabályozása az osztrák kormány feladata. Mégis ide hozta a galíciai kormányzó kinevezésének kérdését, mert kívánatos a közös minisztertanács elvi állásfoglalása is. De azért is tett igy, mert a kérdés megoldása a külpolitikai viszonyokra is kihathat* Bilinski, a lengyel származású Mi&os pénzügyminiszter élesen tiltakozott katonai kormányzó kinevezése ellen, mert ugy látta* hogy a katonai kormányzó hivatalbalépése a lengyelek szemében Lengyelországnak mint önálló államnak a Monarchia keretében való elhelyezkedését "eleve lehetetlenné teszi* A magyar miniszterelnök szerint, ha csupán katonai kormányzó kinevezéséről van szó, akkor nem kivan a kérdéshezhozzászólni, mert ebben az esetben a közös minisztertanácsnak nincs joga a kérdés elintézésének mikéntjébe beavatkozni* Ellenben, ha Bilinski kívánságának megfelelően, Lengyelország jövendő, monarchiabeli, államjogi helyzetéről kivannak dönteni, akkor, mint a Monarchia alkotmányszerü szerkezetét érintő kérdésben, igenis a közös miniszteri konferencia hivatott a döntésre* Tisza érvelését a minisztertanács magáévá tette, s ezzel formailag jóváhagyta az évtizedes gyakorlatot,amely a közös minisztertanács hatáskörét a kiegyezési alaptörvényekben a Monarchia államjogi szerkezetére nézve lefektetett alapelvekre* 111* az ezeket érintő kérdésekre korlátózta ,261*
