Levéltári Szemle, 16. (1966)

Levéltári Szemle, 16. (1966) 3. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Tájékoztatás a levéltárosok 1965-ben publikált helytörténeti munkásságáról / 708–740. o.

- 718 Hercz eg.Etelka: Fest város "népessége a XIX. század első felében /Történeti Statisztikai Évkönyv 1963-64*/ Az 1802: II»t#c* a nem nemes népesség összeirását rendelte el. Az összeírás az országgyűlés által elfogadott háromféle táblázaton készült* Ezek rovatai elsősorban a férfiak életkor szerinti számszerű-adatainak megállapítására szolgáltak. Pest varosa a nem nemes népesség öszszéÍrásával egyidejűleg lélekösszeirást is készített* A törvényhatóságok helytartótanácsi rendeletek alapján 1804/051847/48-ig elvileg évenként irták össze a területükön élő népességet* Az összeírás katonai évekre szólt. Pest város tanácsa az összeirás végrehajtását először egy tanácsnokra, 1811-től a városkapitányra bizta* aki azt összeirókkal hajtatta végre. készitett nép- és lélekosszeirásokról egyéni A pesti levéltár anyagában csak az összesitó* i Az összeirások adatait az egykorú statisztikusok és helytörténeti irók alig ismerték, müveikben csak elvétve fordult elő ezekből merített adat* Az egyházi schematizmus okban, a General-Rechnungs-Direktoriuin és a K*K* Direction der Administrativen Statistik "Tafeln" köteteiben, valamint a korunkban összeállított Pest népességére vonatkozó statisztikai kimutatásokban található népesség adatok jelentősen eltérnek a városi lélekösszeirás táblázatain levőktől. Ezért a XIX* század elején a nagyvárossá, az ország fővárosává fejlődő Pest lakosságának növekedését megközelítő biztossággal csak az 1802: II. t*c* alapján végrehajtott összeirás mellett készült lélekösszeirások alapján lehet megállapítani. Feltevés szerint $ lélekösszeírások a város minden társadalmi kategóriájába tartozó állandó lakosát magukba foglalják* Pesten a XIX. század elején megélénkült gazdasági élet sok belés külföldi személy letelepedését eredményezte* Ugyanakkor kezdték a fő- és köznemesek Pestet tekinteni az ország fővárosának és sokan állandó lakóhelyül választották* Növelték a népességet a földesúri kötöttséget elhagyó jobbágyok és jobbágyfiak, akik főleg az ekkor megindult építkezéseknél találtak munkát* A város természetes szaporulata a korabeli egyházi anyakönyvekből és feljegyzésekből hitelt érdemlően nem éllapitható meg. A tanulmány a továbbiakban részletesen elemzi a nép- és lélek' összeirás, valamint az egykorú irodalom adatai között mutatkozó számszerű különbség okait. Pest város által lapok nem maradtak fenn. táblázatok találhatók*