Levéltári Szemle, 16. (1966)

Levéltári Szemle, 16. (1966) 3. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Tájékoztatás a levéltárosok 1965-ben publikált helytörténeti munkásságáról / 708–740. o.

- 716 alakulása, Miskolc város kezdeti fejlődése, népi megmozdulások és a feudális anarchia jelenségei elevenednek meg, ugy hogy - a célkitűzésnek megfelelően - valóban az országos események helyi tükröződését láthatjuk. A következő rész a három részre szakadt Magyarországot mutatja be. A török alatti élet és a török elleni harc néhány dokumentumból is meglehetősen plasztikusan bontakozik ki. Kiemelt hangsúlyt kapott a reformáció, viszont a függetlenségi mozgalmak közül csak Thököly és Rákóczi szabadságharca kaptak teret. A III* fejezetben viszonylag bő anyag ismerteti a XVIII. század gazdasági problémáit, a XIX. század első fele azonban sajnos elég mostoha elbálnásban részesült. Jó lett volna a napóleoni háborúk gazdasági konjunktúrájáról, majd a gazdasági válságról, az úrbéri perekből és a rendi ellenállásról is közölni anyagot. A reformkor bemutatására is lehetett volna bővebb teret biztositani. A"következő részben annál bővebb anyagot kapunk a szabadságharc korából. A harc megszervezésének, a hadsereg ellátásának, a vezetés nehézségeinek ábrázolása nagyon jó, de a helyenkénti ismétlődések talán elhagyhatók lettek volna. Az abszolutizmus korára csak utólagos visszatekintés található, mert az V, fejezet már csak a kiegye^zés utáni helyzetet mutatja be. A hangsúlyt a parasztság és munkásság helyzetének és mozgalmainak ismertetésére helyezték, a politikai életet csupán az 1905/6-O's válság, illetve a megyei ellenállás néhány dokumentuma képviseli* A Tanácsköztársaság ábrázolásánál sikerült a legjelentősebb mozzanatokat kiemelni, mert a politikai szervező munka és a katonai küzdelmek kaptak elsősorban helyet. A Horthy korszak forrásszemelvényei zömmel a munkásság és parasztság társadalmi helyzetét és mozgalmait világitják meg. Nagyon helyes lett volna, ha az uralkodó osztály politikai viszonyait, a gazdasági és kulturális élet jelenségeit is sikerült volna néhány szemelvény segítségével megvilágítani. Az utolsó fejezet a felszabadulás utáni fejlődés kezdetének dokumentumait közli az 1947-es választásokig. Ez a rész jól sulypontozott, a legjelentősebb események; az ellenállási mozgalom, a földreform és a népi hatalomért folytatott küzdelem kapnak megfelelő teret. Minden szemelvény után rövid magyarázat következik. Ez a forrásszemelvény történelmi helyét, keletkezését, a szerző személyét és a tárgyi kérdéseket tisztázza, A legtöbb magyarázat Igen jól sikerült. Külön kell üdvözölni az oklevéltani és hivataltörténeti megjegyzéseket, mert ezekre különösen nagy szükség van a középiskolai tanulóknál, hiszen a tananyagon belül ezekkel a kérdésekkel nemigen lehet foglalkozni. :•