Levéltári Szemle, 16. (1966)
Levéltári Szemle, 16. (1966) 3. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Tájékoztatás a levéltárosok 1965-ben publikált helytörténeti munkásságáról / 708–740. o.
- 709 majd a XIX. században a birtokosoktól történő megvételére vezetett. Területén tanyatelepülés keletkezett, kis- és középbirtokokkal, A tanyai nép életével, szociális, kulturális viszonyaival is foglalkozik a munka. Végül a legújabb kor történetének keretében az újonnan alakult község életével ismerkedhetünk meg. - 0O0 Balázs Péter: Egy győri német polgár 1848-49-*ben /Arrabona 1965/ A naplóismertetés első részét az Arrabona 1964• évi kötete közölte. Az ismertetés akkor 1848. október elejéig, vagyis Jellachich serege Győrön való átvonulásának időpontjáig terjedt. A jelen folytatás innen 1849 végéig követi az események menetét. A szerző a naplóiró magatartását tárgyalva rámutat, hogy lényegében egy jómódban élő társadalmi réteg magatartásáról beszélhetünk, ahol az anyanyelv a gondolkodás és világnézet kialakításában nem is a legdöntőbb tényező. /Ránk maradt ebből a korból egy győri magyar gabonakereskedő feleségének naplója is, amelynek irója lényegében hasonlóan gondolkodott, mint az itt ismertetett napló szerzője, sőt magyar anyanyelve dacára osztrák területre menekült, ha a várost háborús csapatátvonulások fenyegették, s a városért való aggódás nála alárendelt szerepet játszott, mert mindent az üzlet, a spekuláció szempontjából nézett./ Az itt ismertetett napló Írójának szemében Győr maga egy kis birodalom, amelyért önfeláldozóan dolgozik és küzd, akár a város fizikai létét, akár polgártársait fenyegeti - bármelyik oldalról - veszedelem. Ez a lokálpatriotizmus a naDlóiró egyik legszembetűnőbb s egyben legtiszteletreméltóbb jellemvonása. /A város érdekében száll szembe lukács kormánybiztossal •• az árvák pénzének visszatartásáért, s a polgártársakkal való szolidaritás jegyében mond nemet Apponyi császári biztosnak, amikor az a forradalom alatt magukat "kompromittált" győri polgárok ellen szeretne tőle adatokat szerezni./ A politikai magatartást vizsgálva a szerző arra a megállapításra jut, hogy a naplóiró kezdetben magáévá tette a polgári átalakulást és a nemzeti függetlenséget biztosi tani kivánó 48-as törvényeket, a forradalmi lendülettel azonban nem tudott és nem is akart lépést tartani s igy azon nehezen mozduló, a. rendkivüli intézkedésekkel következetesen szembeszegülő