Levéltári Szemle, 16. (1966)

Levéltári Szemle, 16. (1966) 3. szám - LEVÉLTÁRAINK ANYAGÁBÓL - Teke Zsuzsa: Az Ujfalussy család levéltára / 704–707. o.

- 706 tok is kerülnek felszínre, igy a kuruc mozgalmakról, a nép szegénységéről, a porció elviselhetetlen voltáról a annak kegyetlen behajtásáról. Magáról Skottkáról a következőket tudjuk meg: a szatmári kincstári uradalom számtartója, 1695-"ben szatmári harmincados, majd 1701-ben a nevezett uradalom provizora volt. Labanc érzelmű, a kurucok elől menekülni kényszerül, ingóságaival a Máramaros megyei Visk mezővárosban húzta meg magát, miután előzőleg Károlyi Sándor elfogatta és fogságra vettette. De még ez évben menlevelet nyer, mivel vállalta zsoldosok kiállítását és hadiadó fizetését. Kultúrtörténeti szempontból érdekesek az 1826-ból /a Toldy család irataiból/ és 1850-ből /az Ujfalussy iratanyagból/ származó eredeti orvosi receptek, azután a XVIII. sz. második feléből és a XIX. sz* első évtizedeiből id. Szalontai-Toldy Miklóshoz és fiához If j. Toldy/ Miklóshoz irott mintegy száz darab eredeti missilis,amelyek a mindennapok életéről, problémáiról adnak szines tudósitást. Az iratanyag értékét növeli az a körülmény, hogy Szatmsjr, Máramar os, Doboka és az erdélyi Fehér megyékből - melyekre az iratok vonatkoznak - viszonylag kevés levéltári forrással rendelkezünk. Az iratok teljesen rendezetlen, ömlesztett állapotban kerültek az Országos Levéltár tulajdonába* Régi levéltári rendre vonatkozó feljegyzések, jelzetek nyomait csak szórványosan lehetett felfedezni. így a Toldy család fondjába tartozó 200 darab iraton, melyeket a XIX.sz. első éveiben lajstromoztak, s amelyeknek eredeti rendjét a rendezés során, a meglévő iratlajstrom alapján helyreállítottuk. A 200 sorszámot tartalmazó 1808. október 15-i keletű iratjegyzék azokról az iratokról készült, melyek id. Toldy Miklós és felesége Kende Erzsébet halála után egyenesági örököseire maradtak. S bár az iratjegyzék összeállitá,sában sem időrendi, sem tárgyi csopo;?tositási elv nem érvényesül, inkább az iratok egyszerű felméréséről, mintsem rendezéséről volt itt szó, az iratok lajstrom szerinti rendiie való visszaállítása az iratok tartalmának könnyebb áttekintését teszi lehetővé•Ezenfelül a múlt század végén is megindult némi rendezés, amely családok szerint, esetenként egy-egy tárgykört is megjelölve kivánta az anyagot lajstromozni. Ennek emlékét néhány kisebb • fascikulus őrizte meg, melyeket a rendezés során, habár összefonva is, részben megtartottunk /igyaVályi, Elek, Kemecsei családok birtokaival kapcsolatos jogbiztosit6 iratanyagot/. Mivel előzőleg kialakított érdembeli rendszerre munkáink során nem támaszkodhattunk, az anyagot a középszintű tárgyi rendezés alapelvei szerint csoportosítottuk, kialakítva az egyes családok, illetve családtagok fondjait, ezeken belül pedig a kisebb tárgyi egységeket tartalmazó tételeket, melyek időrendi sorrendben foglalják magukba az iratokat. A nyolc fondból álló 1,97 fm terjedelmű levéltár megoszlása az egyes cssládok szerint a következő: sorrendben az első és utolsó font az Ujfalussy csalárd egyetemére /P 1560/, illetve az egyes családtagok töredék fpndjaira /P 1567/ vonatkozik, a következő három pedig a család viszonylag teljes iratanyaggal rendelkező tagjaira: Miklósra /P 1561/ Sándorra /P 1562/ és Lajosra /P 1563/. A rokon családok iratanyaga három