Levéltári Szemle, 16. (1966)

Levéltári Szemle, 16. (1966) 3. szám - LEVÉLTÁRAINK ANYAGÁBÓL - Simonffy Emil: A Zala megyei úrbéri földkönyvek / 692–703. o.

- §93 "4. A felosztás: a közös földterületek vagy azok egy részének a felosztása a résztulajdonosok között a közösség megszüntetésével, 5, A tagosítás /összesités, commassatio/: az egy birtokos tulajdonában levő, de a helység határában szétszórtan fekvő Mrtokdarabkák összevonása egy vagy egynéhány tagba. A birtokrendezés során egy-egy helység határában a fenti feladatok közül többet vagy kevesebbet, egészében vagy részleteiben, időben nem is mindig egyszerre oldottak meg, de az egyes részfeladatok megismétlésére már nem volt lehetőség. Például 'Lentiszombathelyen 1833ban regulatio történt, igy az úrbérrendezés - például a maradványföldek - kérdését 1859-ben már nem lehetett felvetni,, akkor már csak elkülönítést lehetett végrehajtani, 1909-ig a tagosítás /összesités/ megismétlésére még akkor sem volt lehetőség, ha a tagosításkor a fennálló nyomásos rendszer miatt a szántóföldeket több parcellában adták ki, és később a nyomásos rendszer megszűnt.. Ezért egy-egy helység birtokrendezését egységes folyamatnak kell tekintenünk akkor is, ha az egyes birtokrendezési részfeladatokat nem egyldőben és nem ugyanazon eljárás során oldották meg. A birtokrendezési eljárással az ujabb történeti irodalmunk már részletesen foglalkozott, Soós Imre már ismertette a birtokrendezések során keletkezett iratféleségeket, és röviden áttekintette az ügyben illetékes biróságokat is, A területi levéltárakban a birtokrendezések iratait a cs, kir. úrbéri törvényszék fondjáiioz sorozzuk keletkezési idejüktől és az illetékes bíróságoktól függetlenül, A provenientia elvének átlépése célszerűségi okokból indokolt, a birtokrendezési iratokat az utoljára illetékes törvényszékek községenként csomózták és kezelték, A birtokrendezési folyamat egysége akkor is megengedhetetlenné teszi az egyes részek szétszakítását

r ha több per folyt le« Kétségtelen, hogy a birtokrendezések legfontosabb időszaka országszerte a cs, kir. úrbéri törvényszékek működési idejére esett, és igy indokolt, hogy irataikat ezen fond iratai közé soroljuk, Kérdéses viszont, hogy vajon helyes-e az állagok elnevezése: "úrbéri perek", "úrbéri térképek", "úrbéri földkönyvek és telekkönyvek". Nemcsak úrbérrendezési és úrbéri elkülönítési iratok vannak itt, hanem például kisnemesi falvak tagosit ási és felosztási iratai is, ahol urbériség nem is létezett. Helyesebb volna "birtokrendezési perek", "birtokrendezési térképek " és "birtokrendezési földkönyvek " elnevezést használni. Az 1908, évi XXXIX. te, megváltoztatta a tagosításokkal kapcsolatos eljárást, lehetővé tette az ujratagositást is, az ország mai területén azonban csak kevés tagosit á.s történt e törvény alapján. A levéltárunkban őrzött földkönyvek tanúsága szerint Zala megyében csak két tagosítás és tiz legelőfelosztás történt az uj tagositási törvény hatá.lyba lépése után, A legelőfelosztások nem szakithatók el a korábban lezajlott birtokrendezési perektől, a gombosszegi tagositási per a gyakorlatban már több évtizede végrehajtott rendezés utólagos tövényesitését jelentette, Hagyárosböröndön pedig csak részleges tagositás történt: a Böröndi hegyet és a Telekalja dűlőt tagositották. Bár ezeknek