Levéltári Szemle, 16. (1966)

Levéltári Szemle, 16. (1966) 3. szám - LEVÉLTÁRAINK ÉLETÉBŐL. EMLÉKEZZÜNK RÉGIEKRŐL - Lengyel Alfréd–Benda Kálmán: Látogatás a Győri Állami Levéltárban: Lengyel Alfréddal beszélget Benda Kálmán / 678–683. o.

- 681 Az alig 100 évig tartó békét azonban fenekestől felforgatta 1809-ben Napóleon támadása, A francia császár nagy haddal végigvonult a Duna-völgyén, elfoglalta Bécset, majd onnan kiáltványt bocsátott a magyar nemességhez, melyben felszólította, hogy ősei szokása szerint gyűljön össze Rákos mezején, válasszon uj királyt, és szakadjon el a Habsburgoktól* A magyar nemesség azonban Napóleonban a francia forradalom képviselőjét látta, és sokkal jobban rettegett ennek következményeitől, semhogy megfogadta volna a tanácsot. A nemesi felkelés fegyverbe szállt, és Győr mellett, az utolsó nemesi fölkelés csatáját csúfosan elvesztette. A szerencsétlen kimenetelű, kismegyeri ütközet után Győr város megostromlására került sor, A város a francia rohamoknak csak nagyon kevés ideig tudott ellenállni. Pedig az akkori várparancsnok még a papokat is fegyverbe szólitotta. Erről az egyik napló feljegyzésünk a következőket mondja: "Javában folyt már a nagy lövöldözés, amikor az egyik jámbor egyházi férfiú remegve szólott oda szomszédjának: lehetetlen embert öl nőm, reverendissime. - Hátha minket lőnek agyon, Domine Práter, vígasztala amaz, - Ha már ennyire vagyunk, hát akkor nem tehetünk róla,

; mondja nagy bánattal a barát, és a franciák felé forditja puskáját. Midőn pedig az nagy pukkanással elsült, fejét hátrakapta, hogy ne lássa kit ölt meg, aztán áhitattal sóhajtotta: requiascat in pace," A naplóból egyébként érdekes kép bontakozik ki Napóleon győri látogatásáról, 1809. augusztus 31-én pontban délután 2 órakor érkezett meg a császár vágtató kocsival a bécsi kapun keresztül, lovas testőreitől kisérve. Azonnal a Bezerédy házba szállt, amelyik körül, ahogy a naplóiró mondja, állandó nagy néptömeg hullámzott, nehogy elmulassza azt a ritka pillanatot, amikor a franciák bálványozott császárát megláthatja, 3 óra tájban aztán teljesült a kiváncsiak vágya, a császár elhagyta szállását és egy félóra hosszat egyedül körbejárta lóháton a város erődítményeit, és ugy tért vissza szállására, ahol már várakoztak rá a polgárság előkelőinek küldöttei. Kihallgatást kértek, a császár azonban nem fogadta őket, mondván, hogy most nem ér rá, majd másnap. Este azonban díszvacsorát adott, a hadsereg vezetői és a város előkelői számára, akik már előre nagy örömmel reménykedtek a császárral folytatandó hosszú beszélgetésekben. Alaposan póruljártak. Ahogy a napló leirja,. alig kezdődött meg a vacsora, a császár néhány perc alatt jóllakott, felkelt, jó mulatást kivánt a vendégeknek, mondván, csak élvezzék tovább a téri— tett asztal gyönyöreit, s ő maga visszavonult. Másnap korán hajnalban elhagyta a várost, és visszatért Bécsbe, Tulajdonképpen miért jött Napóleon Győrbe? Egyrészt morális hatást akart kiváltani a győri lakosság és harcoló csapatai körében, másrészt ugy gondolta, hogy nóditásait talán eb-