Levéltári Szemle, 16. (1966)

Levéltári Szemle, 16. (1966) 3. szám - LEVÉLTÁRAINK ÉLETÉBŐL. EMLÉKEZZÜNK RÉGIEKRŐL - Lengyel Alfréd–Benda Kálmán: Látogatás a Győri Állami Levéltárban: Lengyel Alfréddal beszélget Benda Kálmán / 678–683. o.

- 678 ­Látogatás a Győri ami Levéltárban Len gyei Alfréd dal beszélget B e n. d a Kálmán "Miként az ország dicsősége a nemzet nagy számában, külső fénye kormányzatában rejlik, a vára épségében tar­tása az ország biztonságát, és az alattvalók sokoldalú jólétét mozditja elő, ennélfogva alábbi soraink által a jelen- és utókornak értésére adjuk, hogy a Győrhöz kap** csolódó népeknek a győri várba való áthelyezését helyes­nek Ítéltük, és Ítéljük, ahol a székesfehérvári polgá­rainkkal azonos kiváltságokat fognak élvezni, amennyiben kivesszük őket az ispán és helyettesének itélekzése, tör­vényszéke, és hatásköre alól," A három folyó városának, Győrnek a történetét ku­tatva, ezt az oklevelet adta kezünkbe dr. Lengyel Alfréd, a levéltár igazgatója, mint a város történetének egyik kiemelkedő, korai oklevelét. Kinek az oklevele ez és mikor kelt? V, Istvántól származik, 1271-ben adta ki ezt a szabadalomlevelet, hogy jutalmazza a győriek hősies magatartását az Ottokár cseh király el­leni harcokban. Az oklevelet megelőző időről mondanak-e valamit az iratok? Már a kelta időkben Arrabona /Rábaszállás/ néven emlegetett meg­erősített hely, később a rómaiak idejében is castrumkent szerepelt, és I, István is a kezdetleges államszervezet egyik gócpontjául, várispánsági székhelyéül jelölte ki. Győr magyar neve mikor bukkan fel először az ira­tokban? Petőfi Rádió, III, 13.

Next

/
Oldalképek
Tartalom