Levéltári Szemle, 16. (1966)
Levéltári Szemle, 16. (1966) 3. szám - TÖRTÉNETI ADATTÁR - Degré Alajos: Zrínyi Miklós zalai főispánsága / 652–659. o.
- 657 %"©&* Neki pedig egyik alapvető törekvése volt/hogy állandó és fegyelmezett katonaságot biztositson mind a végvárakba, mind a táborozó seregbe. Ezt szolgálták hajdú telepitései is, -'"" Zrinyinek a katonákat támogató, az ő életüket biztosító magatartása messzebb menő, mint a jobbágyok védelmére tett intézkedései, bár ilyenek is voltak. Saját jobbágyait minden más úrral szemben megvédte. Talán az egyetlen per-, amit főispánsága idején a maga érdekében inditott, azért kivánt elégtételt, hogy négy szolgáját özv.Szécsy Dénesné Draskovics Sára emberei a Mura vidéki Melincen elfogták, megkötözték, és a Mura vizébe dobták. E bűncselekmény tisztázására 21 tanút hallgattak ki. Jobbágyai életének és jószágainak védelmében jó barátjával és harcostársával Batthyány Ádámmal szemben is fellépett.34 Ebben nem kell valami korát meghaladó parasztvédelmet látnunk. Eszébe sem jutott a feudális társadalmi rendszer megbontása, de belátta f hogy a termelés érdekében, a földesúri jövedelem csorbitatlansága céljából is biztosítania kell a jobbágyok számára az aránylag nyugodt munka lehetőségét. Ahogy ő maga kifejezte: "ha hasznát akarom venni jobbágyomnak, védenem is kell,"35 N em valami különös emberbaráti szempontok vezették, hisz nem szűnt meg a kanizsai ; törököt azzal háborgatni, hogy a hódoltsági falukat felégette, állataikat elhajtotta.36 Híres téli hadjáratán pedig valósággal elpusztította a Balaton és a Dráva közötti hóldoltsági területet,37 pedig ez is elsősorban az ottani magyar jobbágyok pusztulását jelentette, bár mindez a török hadak élelmezésének, ellátásának akadályoztatása végett történt. Nem vizsgáljuk egyenként a Zrinyi Miklós mint főispán nevében és megbízólevelével a megyei ügyész által emelt vád alapján inditott bűnügyeket, hisz a főispán nevében való fellépés és a főispán meghatalmazó levele valójában csupán szokásos forrna^ s a fiscalis magistratusnak hivatali feladata volt a "nyilvános gonpsztevők" elleni fellépés. Egyetlen pernek talán mégis jelentősége van Zrinyi személyes" állásfoglalása szempontjából. 1647• november 16-án a főispán megbízásából Szelestei György vádat emelt a Sümegen tartott megyei törvényszék előtt Jakabfi András hetési /nemeshetési/ nemes ellen - keresztény nőknek a török számára való megszerzése cimén. Az ügyész azt állította, hogy Szentgrótról Jakabfi Andráshoz utazott Ebergényi Borbála' két leányával és fiával. Jakabfi a falu tudta nélkül bement Kanizsára és látogatói számára "hütlevelet" /menlevelet/ szerzett. A menlevélbe azonban a két leány nevét nem irattá be t aa két leányt, akiknek nem volt menlevele, magukkal vitték. A törvényszék ugy döntött, hogy Jakabfi a vád alól csak 25 jó hirü és tisztességes nemes esküjével tisztázhatja magát.38 Időközben azonban Jakabfi ráébredt a vád súlyosságára és védekezésül a hetési parasztnemesek közösségével jelentést adatott be a megyéhez, amelyben ezek azt állították, hogy nem két, hanem csak jggy leányt vittek~ él Rétesből ázl -'emlit^tt- "aikeal;QüiEal
