Levéltári Szemle, 16. (1966)

Levéltári Szemle, 16. (1966) 3. szám - TÖRTÉNETI ADATTÁR - Degré Alajos: Zrínyi Miklós zalai főispánsága / 652–659. o.

- 652 TÖRTÉNETI ADATTÁR Degré Alajos; ZRÍNYI MIKLÓS ZALAI FQISPÁNSÁGA III, F

erdinánd 1645• október 20-án Linzben kelt diplomájával Zala megye főispánjává az elhalt Bánffy István helyébe Zrinyi Miklóst nevezte ki.

1 Zrinyi ez időtől kezdve haláláig, tehát több mint 19 éven át állt Zala megye élén. • . Főispáni kinevezésekor Zrinyi már nyolc éve maga kezelte hatalmas birtokát, Légrád várának főkapitánya és királyi főlovászmester, egyben királyi tanácsos is volt. Mint főlovászmester az országos , zászlós urainak egyike lett, tehát az ország politikai életében módjában állott az országgyűlésen is, a magyar tanácsban /királyi tanács/ is szavát hallatni. Szavának pedig- roppant gazdaságára és ezzel járó katonai erejére való tekintettel - komoly súlya volt. Politikai befolyását tehát a főispánság nem növelte. Nem is valami nagy ambicióval fogott főispáni teendőinek ellátásához, amit eléggé mutat az a körülmény, hogy a kinevező iratot csak fél évvel később, 1646. április 12én mutatta be Zala megye közgyűlésén, érdemi intézkedésekre tehát csak ez után nyilt módja. De nem is nagyon törekedett hivatali ügyintézésre, hisz közben megházasodott, egy heves török támadást háritott el, és ezen a télen irta legnagyobb irodalmi jelentőségű müvét, a Szigeti veszedelem-ről szóló eposzt.2 Nincsenek arra vonatkozó adataink, hogy kivánta e Zrinyi a főispánságot, utána járt-e kinevezésének. Azt is csak találgathatjuk, miért vállalta az alig 25 éves, igen gazdag, a török elleni harcokban máris kitűnt fiatalember e hivatalt* Valószinü, hogy a bécsi udvar- mint ebben az időben általában a t-öbbá megyében is^ - kivan atosnak tartotta: megyebeli nagybirtokos töltse be ezt a tisztet. A nagybirtokos uraknak ugyanis nagy befolyása volt a sok tekintetben tőlük függő, de az udvarral szemben bizalmatlan, sőt ellenállásra hajlamos megyei nemességre.