Levéltári Szemle, 16. (1966)
Levéltári Szemle, 16. (1966) 3. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Bogdán István: A levéltár és az adatszolgáltatás / 603–614. o.
- 604 a manuális módszerek elégtelensége esetében félig gépesitett, sőt külföldön bizonyos területeden gépesitett módszerrel* automatizált adatszolgáltatással: elektronikus számitógépek segítségével oldják meg. Az adatszolgáltatás korszerű kielégítésének igénye a társadalomtudományok, közelebbről a történetírás és igy a levéltár területén érthetően későbben jelentkezett, mint a technikai tudományoknál• Es atörténeti fejlődés következménye az, hogy a levéltárak* különösen nálunk, még ma is inkább az iratmegőrzést tartják elsőrendű feladatuknak* nem pedig az adatszolgáltatást. Az 5. nemzetközi levéltáros kongresszus /I96.4**ben/ - amelyik a gépi adatszolgáltatás eszközei levéltári bevezetésének problémájával is foglalkozott - azonban jelzi azt, hogy a társadalmi igény külföldön már konkrét formában jelentkezik e területen is* A magyar történetírás is hamarosan eljut erre a fokra, és ezt a fejlődést a levéltáraknak elő kell segiteniök* Ehhez azonban szemléletváltásra van szükség* Arra, hogy a levéltár belássa: nem az irat, nem az irat rendje, nem az irat megőrzése, hanem az irat által hordozott adat, az adat rendje, az adat szolgáltatása a fő feladat, amelyik természetesen a megőrzés feladatát is magába foglalja. E cél elérése érdekében pedig egészen más elvekre és módszerekre van szükség, mint a mostaniak* A korszerű levéltári adatszolgáltatás elveit és módszereit egy ember természetesen nem dolgozhatja ki* ezt a levéltárosok kollektívája van hivatva elkésziteni. .Ehhez azonban szükséges, hogy megismerjék az uj technikának: az adatszolgáltatásnak eddig elért eredményeit. Énének érdekében - egyesek véleménye szerint - a levéltárosokat meg kell nyerni az adatszolgáltatás eszméjének* Hittérítésre van szükség* Ez bizonyos mértékig igaz* a korszerű technika azonban előretörése során sosem kérdezett véleményt, legkevésbé az érintett terület munkásaiét. Elég példa ,a szövőgép* S ha az ipari forradalmat technikai oldalról vizsgáljuk, majd minden iparágnál tapasztalhatjuk* hogy a legnagyobb ellenkezést éppen a kézműves szakemberek többsége fejtette ki* A fejlődést vi szont legfeljebb csak hátráltathatták, meg nem akadályozhatták, és az ipari forradalmat azok a kézművesek vészelték át könnyebben, akik maguk is résztvettek annak kialakításában* Azok* akik felismerték, hogy az uj kérlelhetetlenül uralomra jut.. Azok, akik éppen ezért megismerni törekedtek az uj technika logikáját, lényegét, és ennek szellemében átállították gondolkodásmódjukat, igy törvényszerűségeit követni tudva munkálkodhattak és munkálkodtak is a fejlődés elősegitése érdekében. A jelen esetben is erről van szó: technikai forradalomról a levéltár területén, és azt hiszem, egyáltalán nem törvényszerű az, hogy mi a fejlődés után ballagjunk. A forradalomhoz azonban forradalmárok is kellenek-* A nyelvtani értelmű többesszám elérése érdekében megpróbálom az uj technikát ismertetni. .Népszerüsiténem kell* de nagyon nehéz, egyszerűen azért, mert uj fogalmakról van szó, és mint a matematikában, egyik tétel a másikból következik, tehát az alapfogalmakat* tételeket nemcsak megérteni* hanem megtanulni is szükséges. Azt a megoldást