Levéltári Szemle, 16. (1966)

Levéltári Szemle, 16. (1966) 1. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Ort János: A levéltári "durva" selejtezésről / 1–12. o.

A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI Ort János: A LEVÉLTÁRI "DURVA" SELEJTEZÉSRŐL Levéltári munkaterveink a selejtezés munkáit két tervpontban, durva selejtezés és finom selejtezés cimein irányozzák elő. Ebből is látható, hogy nem az alapelvekben eltérő kétféle selejtezést, hanem csupán a selejtezésnek egyszerűbb és összetettebb fajtáját, módszereiben eltérő kétféle selejtezési munkát különböztetnek meg munkaterveink. Mondhatnók azt is, hogy a durva selejtezés - akár önállóan, akár a rendezési munkákkal egybekötve végzik - alig igényel számottevő munkaidőt, ezért rendkivül gazdaságosnak nevezhető. Ezzel szemben a diferenciált iigykörü szervek iratállagaiban az iratok darabonkénti átvizsgálásával végezhető un. finom selejtezés mindenkor jelentős munkaidővel jár s ezért gazdaságossága, a nyerhető férőhely, az iratanyag jobb kutathatasa szempontjából is el kell birálnunk a munkatervekbe történő felvételét. Végül s nem utolsó sorban a munkatervezés módjában is eltér a durva és finom selejtezés eddigi levéltári gyakorlatunkban. A selejtezési munkához a Levéltári Osztály általánosan megköveteli a fond központi ügykörjegyzéke hiányában részletes selejtezési ügykorjegyzék elkészítés ét s jóváhagyásra történő bemutatását /89318/1961. LOK. sz./. A korábbi 1960 évi tervezési-statisztikai utasitás azonban, kijelölve a durva selejtezés alá vonható iratok körét, azt ügykörjegyzék nélkül végezhető selejtezésnek minősiti. /88.375/1960* LOK. sz./ A durván selejtezhető állagok - állagrészek ugyanis azonos iratfajtákat s ügyeket tartalmaznak, vagy általánosan ismert jelentéktelen egyedi iratféleségek, melyek egy-két iratsorozatra terjedvén, ügykörjegyzéket nem igényelnek. A levéltári munkaterveknek durva selejtezési előírásai ezek folytán legtöbbször csupán a fondók megnevezését adják s ugy látjuk, hogy egyes levéltárakban a tervezési-statisztikai segédlet hivatkozott