Levéltári Szemle, 16. (1966)

Levéltári Szemle, 16. (1966) 1. szám - TÖRTÉNETI ADATTÁR - Komjáthy Miklós: A közös minisztertanács a világháború korában: irattani és forrástani megjegyzések / 43–114. o.

-52 rult Németország segítségére* Á ráutaltság a német tőke ausztriai beáramlásában jelentkezett a legvilágosabban. A közös miniszteri konferenciák világháborús tanácskozásain is nem egyszer szóbakerült, hogy Ausztria-Magyarország gazdasága, kiváltképp iparának sepcializálódása a német tőke segítsége nélkül elképzelhetetlen.2°4• A világháború kitörésének pillanatában tehát elemeiben adva voltak a. gazdasági és politikai feltételek, amelyek a háborús szükség által egyre szélesített gazdasági alapokon, a Habsburg-monarchia életbevágó ügyeinek intézésébenfolyton növekvő befolyást biztosítottak a Német Birodalomnak, A Monarchia katonai akciójának, végelemzésben, az egész világ háborús mechanizmusának elindításában döntő szerepe volt annak, hogy Berchtold külügyminiszter pozitiven értékelte - s a maga, ill, az általa képviselt körök politikája szempontjából helyesen értékelte igy - Hoyos gróf berlini küldetését* Szögyény nagykövetnek a kiküldetésről adott két jelentése, valóban, a kétség árnyékát is elűzte Berchtoldék lelkéből a tekintetben, hogy a Német Birodalom esetleg

r nem támogatná a Monarchia katonai fellépését Szerbiában* A szövetségi hűség biztosításában Vilmos császár és Bethmann-Hollweg kancellár odáig mentek, hogy egyenesen sürgették a hadjárat megindítását Szerbia ellen* Bár biztosan számoltak Oroszország ellenséges magatartásával, nem tartották valószínűnek, hogy a cári birodalom, katonai készültsége akikor! fokán, a fegyverekre appellálna* A pillanatnyi nemzetközi helyzetet is alkalmasabbnak találták a katonai fellépésre minden más, későbbi időpontnál* 2o5. Hiába emelte fel szavát Tisza István, a közös minisztertanács legtekintélyesebb tagja az 1.914* július 7-i miniszteri konferencián: M

Es sei nicht Sache Deutschlands zu beurteilen, ob wir jetzt gegen Serbien losschlagen sollten oder nicht*

ro6f A központi hatalmak felelős állásban lévő államférfiai közül talán ő volt az egyetlen, aki •- külpolitikai koncepciójának minden illuzionizmusa ellenére is - a valóságot megközelítő módon mérte fel az orosz beavatkozás lehetőségét és nagyságát. °'* Felismeréséből levont köv étkeztetéseit azonban, hogy az időpont most nem alkalmas a Szerbiával való leszámolásra, mint tudjuk,, sem ezen, sem a következő miniszteri értekezleteken nem tudta elfogadtatni a közös minisztertanács tagjaival* Nem vitás, hogy a kérdést a háborús megoldás irányába a Monarchia háborús pártjának a Német Birodalom katonai ereje, hadi technikája fölényébe vetett s a császár és a kancellár meggondolatlan Ígéretei által felfokozott bizakodása tolta el* A Monarchia kormánya igy indult el azon az ut.on, amelynek irányát a háborús események sodrában egyre fokozódó mértékben a német legfelső hadvezetés /Deutsche Oberste Heeresleitung/ politikai céljai s e célokat szolgáló mozgósítási, felvonulási és stratégiai tervei szabták meg* A háború első hónapjaiban Németország Itália semlegességét, a