Levéltári Szemle, 16. (1966)

Levéltári Szemle, 16. (1966) 2. szám - LEVÉLTÁRAINK ANYAGÁBÓL - Soós Imre: Az egri káptalan magánlevéltára / 460–474. o.

- 461 a praebenda jövedelméhez, meg az osztalékhoz - distributio - való jog. Az osztalékot jutalomképpen azok kapják, akik a kóruson az istentiszteleten fizikailag jelen vannak. Ezeknek joguk van az igazolatlanul távollevők pénzbirságában való részesedéshez'is. Bizonyos tiszteleti jelvények és kanonoki öltöny illetik meg őket. A káptalan kötelessége rangsor szerint a nagyobb ünnepeken a püspököt az egyházi funkciók végzésében helyettesíteni, mellette segédkezni. Mint a püspök tanácskozó testülete, a püspököt az egyházmegye kormányzásában támogatja, de csak véleményezési és tanácsadási joga van. Püspöki széküresedés esetén az egyházmegye kormányzása a káptalanra száll, mely nyolc napon belül az ügyek vitelére káptalani helynököt -' vicarius capitularis - választ. A püspök a pontifikálásban való segédkezésre közülük oldalkanonokat - canonicus a latere - vehet maga mellp. Személyes kötelességük a kórusszolgálat is, mely a kánoni hórák - zsolozsma - recitálásából és az énekes konventmisékből áll. Az egri káptalan és annak magánlevéltára Az egri káptalan egyidős az egri püspökséggel, melynek működése 1010 körül indult meg. Az Árpád-házi királyok korában az Írástudó kanonokok látták el az egyházmegye területén az Írásbeliséggel kapcsolatos teendőket, ennek következtében alakult ki a káptalan hiteleshelyi levéltára. De levéltárában megőrizte a saját birtokjogi iratait is. Ez utóbbi a káptalan magánlevéltára. Az egri káptalan magánlevéltárának legrégibb okmánya 1245-ből való, mig a korábbi okmányokat a tatárok 1242ben az egri várban, a püspökség és káptalan akkori székhelyén elégették, 1320 körül szétválasztották egymástól az egri püspökség és káptalan birtokait, melyek addig "az egri egyház" közös birtokát képezték. Ettől kezdve a káptalan külön birtokjoga Egernek a folyótól keletre eső részére, továbbá Heves, Borsod, Gömör, Pest, Szabolcs megyéknek mintegy 20 falujára terjedt ki. Egyházi tizedszedési joga azonban az §gész Északkei let-Magyarországra, az egri püspökséget alkotó mintegy 13 varmegyére is kiterjedt, Ezenkivül a mindenkori egervári prépost, vagy kisprépost személyes javadalmát képezte Novaj és Kistálya község. , Miután Eger várát 1596-ban a török elfoglalta, a káptalan 1613-ig Kassán, 1613-tól 1649-ig Jászon, ettől kezdve ismét Kassán működött, ahonnét 1725-ben tért vissza véglegesen Egerbe. Levéltárát mindenüvé magával vitte, illetve visszahozta Egerbe, ahol a régi iratanyagot a nagyprépost lakásán, az ujabb birtokigazgatási és pénztári iratokat pedig a káptalani jószágigazgatóságon, az egri Knézich K. utcai káptalanudvarban őrizték. 1805-ben az egri püspökséget érseki, az egri székeskáptalant székesfőkáptalani rangra emelték. A káptalan-udvarban őrzött és a XVIII. század végéig visszamenő birtokigazgatási és számadási iratok. 1944-ben a háborús viszonyok között teljesen megsemmisültek, igy az egri káptalan magánlevéltárát most csak a nagyprépostnál megmaradt régi és főleg jogbiztositó vonatkozású iratanyag alkotja. Ezt az iratanyagot