Levéltári Szemle, 16. (1966)

Levéltári Szemle, 16. (1966) 2. szám - LEVÉLTÁRAINK ANYAGÁBÓL - Sándor Pál: Az úrbéri periratok–perdokumentumok forrásértékéről és tárgyi rendezésének feladatairól / 435–459. o.

- 443 - • Az arány most 56,6 %-ra nőtt* 9 Ez az aráfcy azonban, már ^tényleges állapotok torzulását mutatta.

11 így hát itt,sem árt az óvatosság, a több oldalú forrásösszevetések gyakorlata. A remanenciák kimutatását tartalmazó dokumentációsíiratok ugyanakkor rendkívül érdekes és agrártörténetirásunk által még alig;vagy egyáltalán nem vizsgált kérdésekre is fényt derítenek, társadalomtörténeti vonatkozásban is* Hadd igazoljam ezt egy jellegzetes példával^ 12 A Mosón megyei Szentjános községről készült kimutatásban -• többek között - azt olvashatjuk, hogy a "zselléreknek" hitt u.n, "Söldner"-ek tulajdonképpen nem is zsellérek, már ami a szó gazdaságitársadalmi /és nem jogi/ tartalmát illeti* A 94- 1/8-2/8 telkes "Söldner" ugyanis 14 2/8 össztelekkel rendelkezett s igy úrbéri illetősége összesen 441 hold és 300 D-öl volt. Ezen földmennyiségen kivül azonban birtokukban volt még 964 hold és 720 D-öl remanencia is. Ez összesen: 1405 hold és 1020 D-öl. így egy "zsellére-háztartásra átlag 14,96 hold földterület jutott, ami /ha I. osztályzatú földeket tekintünk, ahol az 1 hold belsőségen kivül 20 hold szántó és 6 hold rét tett ki egy egész telket/ a 1/2 telkes jobbágygagda birtoknagyságának felelt meg« így nem lehet tudni, hogy mit takar ez a gazdasági-társadalmi értelemben nagyon is labilis értékű ^zsellérfogalom", amelynek tul általános használatával agrártörténetirásunknak immár nagyon is időszerű kritikailag leszámolnia és megvizsgálnia, milyen társadalmilag különböző típusok húzódnak meg a "zsellér" kategória mögött is. D/ Rendezés előtti birtokkönyvek és térképek ii • » ii i i »' iV » Az osztályozást követően és a birtokrészleti összeírásokkal párhuzamosan vagy utána történt a rendezés előtti állapotok területi és birtokjogi felmérése: a volt úrbéres telki állomány, a maradványföld, irtásföld, községi föld, legelő, erdő és szőlő a birtokkönyvekben történő kimutatása, valamint a térképek elkészítése és hitelesítése. A föld- illetőleg birtokkönyv tulajdonképpen a térkép szöveges magyarázata volt, benne és a térképen azonos sorszámmal jelölték meg az egyes birtokrészleteket. Ezen kivül a földkönyvben a birtokrészek kiterjedése mellett, azok osztályzatát is feltüntették,-^ 'Egri Állami Levéltár. Úrbéri és tagositási iratok. Recsk kg, 5.tétel /" Recsk község határában lévő maradványföldek i^,mutatása ..."1870-ből./ •

L1

'E módszer hasonló kihatású, de más formában - tudniillik a holdak D-ölszámának csökkentésével - végrehajtott változatára, már utaltam emiitett tanulmányomban, /Agrártörténeti Szemle, 1964,1.-2.sz,63-64,1./ l£Í

' Győri Állami Levéltár. Úrbéri periratok, Mosonszentjános kg«47,cs, /Maradványföldek kimutatása l859-ből,V,ö« az ugyanez évből kelt Combinatoriumban közölt adatokkal,/ •" Soós: I.m.6.i; A birtokkönyvek közé nem sorolom be a más indítékokból létrejött u.n. "Birtokfelvallási Jegyzőkönyvek"-eket. Ezek forrásértékéről egy közeljövőben megjelenő közleményben irok.