Levéltári Szemle, 16. (1966)

Levéltári Szemle, 16. (1966) 2. szám - TÖRTÉNETI ADATTÁR - Lengyel Alfréd: Moson vármegye levéltárának története / 340–374. o.

7 371 akkor az anyakönyvi utólagos bejegyzések tiz év óta nincsenek bevezetve. °9 A jelentős restancia pótlására természetesen Vajda György hamarosan megkapta a szükséges rendelkezéseket, de egyéb kötelezettségei és vállalt feladatai mellett ez a munkálat csak nagyon vontatottan haladt. Ehhez járult /bár az egykorú iratok, jegyzőkönyvek erről nem tesznek emlitést/, hogy éppen ez idő tájt •» 1933/34—ben - oldódott meg a levéltár helyiség-problémája, s ez a körülmény még a rendezések vonalán is nagy eltolódásokat okozott. Az idevágó utalások hiánya azzal magyarázható*; hogy az elhelyezésekben, helyiség-cserékben bekövetkezett változások a megyeszékház épület-komplexumán belül történtek, s különösebb költségeket nem igényeltek. Arról volt ugyanis szó, hogy a magyaróvári járás főszolgabírói hivatala régi helyéről, a Bástya utcai épületrészből előre költözött a megyeháza balszárnyának utcai frontjára, s miután itt a levéltárnak három helyiségét igénybe vette.kárpótlásul ugyanezen az oldalon /de az udvari fronton/ két kisebb szobát, valamint egy nagyobb raktártermet kapott a levéltár a vármegyétől cserébe. Az utóbbit már korábban is a járás használta, elsősorban irattári célokra s éppen ezért e tágas helyiség átadásának az volt a feltétele, hogy a levéltár most már ennek a főszolgabiróságnak a régebbi iratanyagát is átveszi végleges megőrzés céljából. A rendezési munkálatok további menete szempontjából ez a gyarapodás nem jelentett komolyabb megterhelést, mivel ezek az iratsorozatok eléggé rendezett állapotban kerültek a levéltár birtokába, csupán a leltárkészítés sikján okozott az uj begyüjtésü anyag munkatöbbletét, éspedig olyan mértékben, hogy a második nyári időszak /1934./eltelte után - mellyel lényegében a rendezések befejeződtek - egy esztendőt még külön a leltárjegyzékek összeállítására és a cim /jelzet/ nélkül segédkönyvek besorolására kellett forditani.85 1935 őszén végre az összes munkálatok maradéktalan végrehajtásáról számolhatott be a magyaróvári főlevéltáros, amikor jelentésében - egyebek között - a következőket közölte az alispánnal? "Tisztelettel bejelentem, hogy Mosón vármegye levéltárának rendezését befejeztem. Igyekeztem munkásságomnak legjavát vinni e három év nyarán teljesített munkámba, amelytől sem időt, sem fáradságot nem sajnáltam. Folytatólagosan számitva, a rendezés és leltározás csaknem 14 hónapot vett igénybe, az első két nyáron harmadmagammal voltam, mig a folyó évben csak egy segédmunkaerővel rendelkeztem, tagyhogy a napi munkaidő megtoldásával tudtam csak a nagy rendetlenségben levő levéltárat mai állapotába hozni." 86 ^ jelentés további részeiből az is kiderül, hogy az összanyag ekkor 6435 db iratcsomóból és 4861 db segédkönyvből, illetve egyéb kötetből tevődött össze. Az irat- és könyvállományról készitett külön leltárakat egyébként Vajda György mutatókkal is ellátta, hogy a tájékozódás a belső használat szempontjából, valamint a kutatók számára is könnyebb legyen. Nagyjából ebben a rendezettségi állapotban vettem át - Kiss Ferenc utódjaként - 1940, tavaszán a mosonmagyaróvári levéltárat, minthogy időközben egyéb szakirányú ténykedések nem történtek az archívumban. A megrendült egészsége miatt nyugállományba vonuló főlevéltáros ugyanis már a közbeeső években is huzamos időszakokon keresztül betegeskedett, s igy munkája csak a legsürgősebb jellegű, kurrens felada-