Levéltári Szemle, 16. (1966)
Levéltári Szemle, 16. (1966) 2. szám - TÖRTÉNETI ADATTÁR - Lengyel Alfréd: Moson vármegye levéltárának története / 340–374. o.
- 369 Az uj főlevéltáros munkálkodásának részleteiről nem tesznek említést a feljegyzések, de ez nem is meglepő, mivel az első világháború kitörésével katonai szolgálatra kellett bevonulnia és leszereltetésére a hadiállapot egész tartama alatt nem kerülhetett sor. De az archivum 1919~ben történt hazatérése után is gazdátlanul maradt, amennyiben a Tanácsköztársaság bukása után '.Oávátji Gyulát, árvaszéki ülnökké választották, a kinevezések szünetelése folytán viszont az állás betöltése megoldatlan probléma maradt. 1920 nyarán Mosón megye alispánja a Menekült Tisztviselők Országos Kormánybiztosságához fordult, hogy esetleg ezen az utón szerezzen a főlevéltárosi munkakör ellátására alkalmas személyt, az immár 6 esztendő óta magára maradt intézmény számára. Próbálkozása nem is volt eredménytelen, mert a kormánybiztosság szeptember ?-én Vajda György Szolnok-Doboka megyei menekült levéltárnokot - ideiglenes szolgálattételre az alispán rendelkezésére bocsátotta. 81 Az archivum uj vezetője még ugyanebben az évben átvette hivatalát, de emellett a magyaróvári főszolgabiróságnál is ellátta az irodaigazgatói teendőket. Működésének első évtizedében ilyképpen, a munkaterületek megosztottsága folytán, levéltári sikon inkább csak a folyamatos feladatok végzésére szorítkozott, bár az időközben felgyülemlett iratanyag már régóta szükségessé tette volna a további rendezési és selejtezési munkálatokat. Ezzel a ténnyel Kiss Ferenc vármegyei /korábban Győr megyei, majd az 1923-ban történt egyesítés után GyőrMoson megyei /főlevéltáros is tisztában volt, aki alispáni megbízás révén bizonyos mértékig irányító és ellenőrző szerepet töltött be a magyaróvári levéltár ügyeinek vitelével, intézésével kapcsolatosan, - de a helyszűke miatt egyelőre nem lehetett szó ezeknek a szakmai müveleteknek a végrehajtásáról. Amikor azonban az Államrendőrség Kapitánysága 1930-ban felszabadított néhány általa használt helyiséget a megyeszékházban s ezek közül kettőt - az épület bal szárnyának utcai frontján - a levéltár is birtokba vehetett, a reddezéslKérdését már nem lehetett sokáig elodázni. A probléma helyes és célravezető megoldása a térnyerés ellenére sem volt könnyű feladat, mivel a következő év tavaszán a rajkai járás főszolgabírója beszállította az 1890-től 1920-ig terjedő közigazgatási és kihágási anyagát és számolni kellett a vármegyei árvaházban tárolt megyei árvaszéki iratok begyűjtésével is. Vajda György főlevéltáros ennek kapcsán tett jelentést az alispánnak, melyben kifejtette, hogy amennyiben még annak a 3-4 évfolyamot felölelő /1920-1923. évek közti/ Mosón megyei alispáni anyagnak az elhelyezéséről is a közeljövőben kell gondoskodni, amely az egyesítéssel összefüggésben Győrbe került, akkor - ujabb helyiség átengedése nélkül - szinte-leküzdhetetlen akadályokba ütközne a levéltár rendbeszedésére irányuló terv megvalósítása.82 ^ ne _ > hézségek felmérése és a szükséges javaslatok megtétele céljából Kiss Ferenc a helyszínen tájékozódott /részletekbe menően/ a lehetőségek felől, majd személyes tapasztalatai alapján a következőket jelentette az egyesitett vármegye alispánjának:
