Levéltári Szemle, 16. (1966)

Levéltári Szemle, 16. (1966) 2. szám - TÖRTÉNETI ADATTÁR - Farkas Gábor: Fehér megye és Székesfehérvár város közigazgatása 1944. március 19-től 1945 végéig / 307–340. o.

- 318 hogy a város rendjét a magyar csendőrség és rendőrség vette kezébe. A nyilasok is visszatértek, akik egyébként az elmúlt egy hónap alatt Veszprémben tartózkodtak. Eleiem a városban nincs, a lakóházak csak egy része rongálódott, de többnyire lakhatók. A városban megindulj a toborzás: Két nap alatt kb. négyezer önkéntes jelentkezett katonának. A" kitelepités megindult, de szállítási eszközök hiányában lehetetlen elvégezni a kiürítést. A város félelemmel és rettegéssel van tele. A szovjet csapatokkal több polgári személy volt kapcsolatban, de a lakosság névszerint nem nevezte meg azokat. A polgári közigazgatás vezetőit 5

akik a szovjet katonai parancsnoksággal kapcsolatot tartottak fenn, jórészt ez a nyomozás is késztette a város elhagyására január végén, vagy februárban. 64/ - irják a jelentésben a detektívek. A németek által 194-5 februárjában és március elején újra visszafoglalt községek viszonyait a nyilas vármegye,amely ekkor Veszprémben székelt, igyekezett számbavenni. Még március közepén az alispán a kislángi állapotok felől érdeklődött. A községi irnok által összeállított jelentés szerint a tavaszi mezőgazdasági munkákat az aknazárok miatt nem tudják megkezdeni, és az utak is el vannak aknásítva. A községben magyar katonai parancsnokság van, amely engedélyezte a lakosságnak Polgárdiból való visszatelepítését. A községi irnok jelentése március 19-én kelt. 65'' Két nap múlva, 21-én a szovjet csapatok újra felszabadították a községet. 66 Székesfehérvár és ezzel együtt a vármegyében valamennyi község március 23-ig szabadult fel. * X 3€ A megye egyes községeiben a demokratikus átalakulás már a felszabadulás első időszakában megkezdődött. A megye alsó járásai, valamint az északkeleti részen fekvő községek nem is kerültek német megszállás alá. Az élet ezekben a falvakban szinte zökkenőmentesen bontakozott ki 19^5 tavaszán. A közigazgatást ezeken a helyeken március végén csak tovább kellett folytatni, hiszen a szervezeteket már korábban kiépítették. Uj helyzet állott elő azokban a községekben, ahonnan a közigazgatási apparátust, vagy a jegyzőt és bírót is kitelepítették, vagy önként hagyták el szolgálati helyüket a német bevonulás idején. Ebben az esetben a közigazgatás megszervezését ismét elölről kellett kezdeni. Ezért mutatkozott törés a felszabadulás második időszakának első napjaiban a közigazgatásban, amikor a fent jellemzett ese/tekben az élet szinte teljesen béna volt. Fejér megyében ezt a helyzetet több község mellett Székesfehérvár városa tükrözte legjobban. A két hónapig tartó német-nyilas uralom a felszabadulás első hónapja idején hozott demokratikus intézkedéseket teljesen felszámolta. A városi közigazgatást a felszabadulást követő hatodik napon sikerült életre-kelteni. A városi tisztikar elmenekült, igy a közigazgatást egy 21 tagból álló ideiglenes városi bizottságra bizták, amelynek elnöke Dr.Gáspár János, helyettese pedig Kecskés Elek lett. A város uj vezetősége március 28-án az Álba moziban népgyűlést tartott, ahol a bizottság elnöke vázolta a "21-es bizottság" feladatát. Még ezen a napon megszervezték az ügyosztályokat, amelyeknek az élén legnagyobb-