Levéltári Szemle, 16. (1966)

Levéltári Szemle, 16. (1966) 2. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Kanyar József: "Az élet megindulása a felszabadulás után" című kiadvány levéltári feltárómunkájának problematikája a Kaposvári Állami Levéltárban / 291–302. o.

- 294 ­közellátási hatóságok újraszervezését. Legelőbb a számvevőség újraszer­vezéséhez fogtak hozzá, s február 11-én Szőnyi Ferenc vármegye, számve­vőségi főtanácsost bizta meg a belügyminisztérium a főnöki teendők el­látásával, s aki csakhamar nyomozást is indíttatott /március ll-én/-az alispáni hivatallal - a vármegye készpénzkészlete után, és akinek a megye részére pénze Uátmányt március 21-én a harmadik hadtest hadmű­veleti kormánybiztosától"!kellett igényelnie. A hadműveleti kormánybiztosi teendőkkel megbízott, főispán sokat foglalkozott a lélektani hadviselés szempontjából igen jelentős­nek mondható propaganda tevékenységgel is; a katonai és a polgári szer­vek Visszairányitásának az előkészületeire vonatkozó utasítások kiadá­sával, sőt március 27-én elrendelte a visszafoglalt területek közigaz­gatási szervezeteinek a kiépitését is. Ha a német ellentámadásnak si­került is átmenetileg beékelődnie a 3. ukrán front védelmébe, s ezál­tal jelentéktelen részéket visszafoglalni a megye területén, egészé­ben mégis a "visszafoglalt" területekről beszélő nyilas rendelkezések, s méginkább a rajtuk való közigazgatási szervezetek kiépítése - csak vágyálmakon alapulóknak voltak mondhatók. A főispánnak még árra is volt ideje, hogy a megye pecsétjébe a nyilaskeresztet saját kezével bevésse s elrendelje a nyilas alispáni hivatal cimtáblájának az elkészítését, s a bérkérdések nyilvános gyűléseken való tárgyalásának a megtiltását, a cigányoknak a német megszállás alatti területekről való elszállítá­sát. • ••.'"-" Ám a nyilas alispáni hivatal közben megkapta azokat a közpon­ti leiratokat is, amelyek hol a hivatásrendi biztosok kinevezéséről, hol a pártépités országos vezetője melletti nyomozócsoport felállítását ról /március 22./, hol pedig a nemzetvezető munkatörzséhez az országos munkarendvezető kinevezésének a megtörténtéről szóltak. Március 28-án érkezett meg Vájna Gábor nyilas belügyminiszter "felhivása a magyar tár­sadalomhoz" . íme, a székhelyéről kitelepített csonka vármegyei közigazga­tás nyers képe! Ezek voltak a nyilas vármegye összezsugorított alispá­ni hivatalának azok az ügyiratai és tennivalói, amelyek - a rendkivüli körülmények között - a vármegyei közigazgatás utolsó vonaglását jelez­ték, egy összezsugorított, az ország határa felé, a demoralizált két­ségbeesés felé sodródó, kissé öncélúan működő törpe megyei hivatalnak, amelynek a munkáját nyilván motiválhatta az a körülmény, hogy a néme­teknek átmenetileg sikerült megállítaniuk a Vörös Hadsereg előrenyomu­lását. Am az is kétségtelen tény, hogy maguk a nyilasok sem hittek a győzelmi híreszteléseknek, hiszen - különben - aligha hagyták volna megszakadni egyetlen percre is a közigazgatás munkáját. A hivatal fel­bomló keretei között néhány vármegyei félénk és gyáva kispolgár-tiszt­viselő - a vármegye karikatúrájának, az összeroskadó közigazgatás épü­letének utolsó marionettjeiként - végezte a maga dolgát. A zűrzavar és a fejetlenség, az enerváló apátia és csüggedés, az ország határainak az elhagyása előtt, átmenetileg ideig-óráig még foglalkoztatta a közigaz­gatás elárvult gépezeténél ülő - főként alacsony beosztá sú - vármegyei

Next

/
Oldalképek
Tartalom