Levéltári Szemle, 16. (1966)

Levéltári Szemle, 16. (1966) 2. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Oltvai Ferenc: "Az élet megindulása a felszabadulás után" témakör kutatása a Szegedi Állami Levéltárban / 283–291. o.

- 288 Az élet megindulásának kutatása tekintetében még más fontos szervek iratai is számitásba jöhetnek. Ezeket két csoportra oszthatjuk: vannak olyanok, amelyek feltétlenül átnézendők és vannak olyanok, amelyek futólag vizsgálandók meg. A Makói Képviselőtestületet Ideiglenesen pótló Bizottság, amelyet ugyancsak felsőbb rendelet nélkül az egykori legtöbb radölf fisetők kihagyásával szerveztek meg, vagy a Makói Polgári Városparancsnokság iratai feltétlenül átvizsgálandók. Ide soroljuk azokat a szerveket is, amelyeket a magukra hagyatottság, ugyanakkor a dolgozó osztályoknak, elsősorban a munkásosztálynak a hatalomba való bekerülése és a demokratikus élet irányításának igénye hivott életre. Ismét makói példára utalva, a Közoktatásügyi Bizottság meghatározta az oktatás irányelveit. Gondoskodott az iskolák tanszemélyzettel való ellátásáról, a tantermek fűtéséről, taneszközökről, az iskolázás megindításáról. Mindezt felsőbb szerv irányitása nélkül, öntevékenyen a kebelébe delegált kommunisták és más haladó gondolkodású egyének együttes munkájával. Ilyen jellegű bizottságok, szervezetek bizonyára máshol is vannak. Szegeden a felszabadulás után életrehivott Városi Tanács

, /amelyet az 1929. XXX.te. értelmében megszüntettek és a megszüntetés után a kisgyűlés töltötte be a korábbi tanács feladatát/ tagjai a tanácsnokok, akik egy-egy igazgatási feladat felelős előadói, csoport- és osztályvezetői lettek, de - és ez a fontos - rajtuk kivül a tanácsba pártok és a szakszervezet 2-3 tagja is bekerült. A tanács feladatkörébe került úgyszólván az egész igazgatási terület, mintegy összefogó szerve a különféle igazgatási ágazatokban folyó és legalább is polgármesteri döntést kivánó ügyeknek. Ügykörére itt ki .sem térhetünk. A városi szakigazgatásból, ill. a hivatalok közül Szegeden egy szervnek irat:,- éspedig a Mérnöki Hivatalét kell kiemelnünk. A műszaki ujjáépitést, a közmunkától nyert erő és anyagi eszközök felhasználásával, ez a szerv irányította. A hidak és a közlekedés helyreállítását, az iskolák kórházzá alakitását, majd rendeltetésük visszaállításakor helyreállításukat , a kommunális intézmények /köztisztasági, hivatal, kertészet, gőzfürdő, a villamos, a gáz- és villanyerőtelep stb./ működésének meginditását ennek a szervnek irataiból kisérhetjük figyelemmel. A felszabadulás után 2-3 hét múlva épp a termelés megindításának döntő fontossága miatt Szegeden Gazdasági Bizottságot szerveztek, amikor pedig az üzemek már működtek, Árvizsgáló Bizottságot alakítottak. A Gazdasági Bizottság az üzemek nyersanyagellátásával, annak előteremtése érdekében a rekonpenzációs alapon folyó cserekereskedelem megszervezésével, a különféle élelmiszerek, tüzelő és energia-források előteremtésével, a bankok és pénzintézetek működésének megindításával, a pénghiáay pótlására belső kölcsön lebonyolításával, az üzemek vezetőinek kinevezésével, egyes üzemágak, mint a gáz- és villanyerőtelep, a villamosközlekedés, a mozik és a nyomdák városi kezelésbe vételével, amit szocializálásnak neveztek, - foglalkoztak. Az Árvizsgáló Bizottság, miként a Gazdasági Bizottság is, határozatait vagy a polgármester, vagy a tanács nevében hozta meg, legtöbb esetben beterjesztette a tanácshoz és a Gazdasági Bizottsághoz, afféle tanácsadó és egyben operatív szerve volt a ta-