Levéltári Szemle, 16. (1966)

Levéltári Szemle, 16. (1966) 1. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Schneider Miklós: Néhány gondolat az iratanyag levéltári feldolgozásának minőségi vonatkozásairól / 12–19. o.

- 18 feltárás a Horthy korszakból származó iratanyag selejtezése során* .Mindennek ellenére azt kell tapasztalnunk, hogy az ilyen segédletekkel szemben bizonyos idegenkedés tapasztalható, ez tükröződik az irányelvekből is, amely perspektivikus jellege ellenére sem tesz említést arról* hogy akár a távolabbi jövőben sor kerülhetne most már végre intézményesített és egységesen megszervezett alacsony szintű tematikai segédlet készítésére* Erre Viszont annál is inkább szükség lenne, mivel konkrét igény is merült fel már eddig és éppen Ember Győző idézett müvében fejti ki azt is, hogy "minden levéltári intézménynek a maga helyzete, levéltári anyagának állapota

: és a jelentkező, igények alapján kell eldöntenie, hogy mikor és milyen levéltári segédleteket készít." ni I A fentiek értelmében történtek már lépések nagyobb méretű numerikus

: rendszerű közigazgatási fondök tematikai segédlettel való ellátására* így legutóbb a Szegedi Állami "Levéltár ilyen irányú tapasztalatairól olvashattunk* /3/ A szegedi tapasztalatok, valamint saját megfigyeléseink is alátámasztották /éppen a legutóbb a szentesi polgármesteri anyagnak a fentiekben emiitett feldolgozása során/,;hogy a lehetőleg minél szélesebb tematikai körre kiterjedő feljegyzések, illetve az igy létrejött segédlet, azon túlmenően, hogy a már eddig is fel; merült helytörténeti jellegű kutatói igényt eredményesen tudta kielégíteni /4/V több olyan előnyös következményt von maga után, mely feltétlenül érdemessé tenné a kérdés további feldolgozását* Az előnyös következmények sorából elsősorban említhetnénk azt, hogy az iratanyag hivatott Őrzője, a levéltáros részletes tájékoztatást kap a levéltár, fontosabb fondjairól és ennek.az ismeretnek birtokában könnyebben .tudja elkészíteni majd az irányelvekben is kitűzött egyéb segédleteket /pl*, útmutató, ismertető leltár/* Ezen kivül, mind a levéltáros,; mind a külső kutató megszabadul a nagy mennyiséget kitevő iratcsomók direkt átnézésétől, ami nem egy esetben fizikai képtelenség is.lenne. Biztosithatják továbbá az ilyen segédletek a korszerű nyilvántartást, elejét vehetik annak, hogy lépten-nyomon nem várt dolgok "bukkanjanak elő" az eredeti rendben átvett közigazgatási fondjainkból*. s végül nagy lépést jelentenének a helytörténeti dokumentáció megszervezésé felé : vezető:, uton^ •:.)••: A" szentesi polgármesteri iratok 10 évi anyagában végzett selejtezés során közel 900 olyan cédula készült el, amely a jelzetét és ' az irat tárgyának rövid összefoglalását tartalmazza és szinte keresztmetszetét adja az egész anyagnak* Az igy elkészült cédulák tárgyi cso- . portositásba kerültek /ilyen csoportok pl*: városi közigazgatás, háztartás, ipar, kereskedelem, művelődésügy, jobb- és baloldali szervezetek ügyei stb*/* A csoportosítás azonban, mivel még erre egységes,szempontok nem alakultak ki, sok esetben szubjektívnek tűnhet /megjegyzendő, hogyha ki is alakul a csoportosítás egységes rendszere, a mindenkori ., anyaghoz akkor is alkalmazkodnia kell/* Végeredményben tehát egy olyan segédletnek jutottunk birtoka-