Levéltári Szemle, 16. (1966)

Levéltári Szemle, 16. (1966) 1. szám - FIGYELŐ - Rademacher, H.: A múzeumi és levéltári gyűjtemények problémája: Archivmitteilungen, 1964. 4. / 210–224. o.

V 212 *­tétellel, hogy biztosítják azoknak levéltári tudományos módszerekkel történő feltárását s az Állami Levéltári Fond központi fondjegyzéké­ben történő regisztrálását* Elvileg nézve a kérdést - folytatja a cikk <- állami levél­tári anyag természetesen nem tartozhat a múzeum gyűjtőkörébe, és ren­dezett körülmények között nem is kerül oda, jóllehet egyes esetekben előállhat olyan helyzet f mely bizonyos állagokat elszakit eredeti ho­vatartozási helyüktől,,Ez azonban éppúgy vonatkozik a levéltárakra, mint a muzeumokra, .Ez a probléma mindenesetre csupán határeset a muzeumok* kö­zelebbről a történeti muzeumok és a levéltárak viszonyában* E viszony tisztázása' természetesenátfogó ; és mélyreható elemzést kivan, mely egyaránt kimutatja a közös, valamint eltérő vonásokat a levéltárak, illetve muzeumok működésében,' A szerző szerint itt a következő szempontok merülhetnek fel: mindkét intézmény különböző történeti forrásanyagok őrzésére, gondozá­sára 1 és a kutatás számára hozzáférhetővé tételére hivatott, azaz mind­kettő <- dokumentációs intézmény* Mindkettő részben egymással egybehang­zó, vagy parallel haladó* de semmi esetre sem kifejezetten ellentétes tudományos módszereket alkalmaz munkájában, A levéltárak is, a muze­umok is általános, társadalmijelentőséggel biró, fontos állami kultúr­politikai intézmények* Ugyanakkor, tekintettel mindenkori sajátossá­gaikra, vannak bizonyos területek, ahol funkcióik és állagaik tekinte­tében kereszteződés tapasztalJhat'ó, Ezt azonban '-hangsúlyozza a szer­ző - elvi elhatárolással, a funkciókörök világos rögzítésével, s a két intézmény: jövendő közös, egymást kölcsönösen támogató és kiegészítő tevékenysége irányelveinek kidolgozásával ki lehet küszöbölni, A köl­csönös elhatárolás döntő kérdése az úgynevezett kortörténeti gyűjte­mények hovatartozásának megállapítása, A szerző felveti a kérdést, hogy amennyiben a muzeumok és levéltárak egyaránt dokumentációs célokat : szolgálnak*.s ennek megfele­lően történeti forrásanyagok' gyűjtésével* szabályszerű megőrzésével és felhasználhatóságuk biztosításával íoglalkóznak, - miben különbözik egymástól ennek a dokumentálásnak múzeumi,, illetve levéltári formája, s egyáltalán - mit jelent e két intézmény vonatkozásában a dokumentá­ció fogalma?: A dokumentáció szükségességét a természettudományok és a tech­nika igényei vetették fel, míg a társadalomtudományok jó ideig mellé­kesnek tartották, s csak a legújabb időkben ismerték fel jelentőségét, mint azt az 1953 novemberében* Berlinben megrendezett 2» Dokumentációs Tanácskozás is bizonyitotta. Lényegében azonban a főleg a tudományos könyvtárak által mindmáig végzett irodalmi forrás-dokumentáció kérdé­sei álltak a társadalomtudományok érdeklődésének előterében, Ez a helyzet azonban - hangsúlyozza a szerző -, figyelembe véve a sokrétű modern társadalmi problematikát, ma már nem kielégitő. A Német Dokumentációs Társaság 1954^-ben, Bad Brückenauban tartott 6. évi közgyűlésén a következő meghatározást rögzítette: "Dokumentálni

Next

/
Oldalképek
Tartalom