Levéltári Szemle, 16. (1966)

Levéltári Szemle, 16. (1966) 1. szám - FIGYELŐ - Schattenhofer, M.: Kortörténeti gyűjtemények városi levéltárakban: Der Archivar, 1964. / 204–210. o.

- 206-m történelmi anyag életrekeltése volt fontos, és energikusan fordult az akkor még itt-ott érvényes olyan felfogással szembe, hogy a levéltár többé-kevésbé kegyeletes temetkezési hely legyen lerakott akták számára, valamint kéziratos régiségek, ritkaságok és látványos darabok múzeumaként szerepeljen,, Ami E^' után következett, nem hozott semmi alapvetően ujat a müncheni városi levéltár kortörténeti gyűjteményeit illetőleg, s csak az archiválás módszereivel, az elhelyezés kiépítésével és modernizálásával foglalkozott. Dirr kiszabadította 1917-től a krónikát, a kortörténeti és a fénykép-anyagot a kötetek kényszerzubbonyából, a krónikát cédula alakban irattá, és a kortörténeti anyagot és fényképeket dobozokban helyeztette el,.....Nagystílűén a3apitott egy ujságkivágat- és plakátgyüjteményt, és 1924-ben megszerezte a városi tanács beleegyezését egy városi filmgyűjtemény alapításához a városi levéltárban* Ennek a gyűjtemények az alapját Kari Gábrielnek, a filmezés müncheni úttörőjének adománya képezte. A kortörténeti gyűjtemények legfiatalabbja, a hangdokumentumok gyűjteménye szisztematikus kezdeteiben az 1955-ös évre nyúlik viszsza. Ez a külső képe egy kortörténeti gyűjteménynek vagy részlegnek egy városi levéltárban, ahogyan sok évtized folyamán kialakult a lehetőségekből, amelyek kinálkoztak és a követelményekből, amelyek előálltak. Hozzáteendő még ehhez a képhez, hogy a hagyatékok, családi és személyes hagyatékok, amelyek a legtöbb levéltárban megtalálhatók, hozzászámitandók a kortörténeti gyűjteményekhez. Ezek is többé-kevésbé véletlenül összegyűjtött javak koruk történetére vonatkozólag, és r nem a levéltár közvetlen hivatalos kompetenciájából erednek. Azonban egy régóta gyakorolt általános levéltári praxisnak megfelelően, amely inkább formális, mint logikus alapokon nyugszik, ezek a hagyatékok egy külön családtörténeti gyűjteményben nyertek elhelyezést. Egy városi levéltár kortörténeti gyűjteményének vagy gyűjteményeinek gerincét egy városi krónika képezhetné, amely Münchenben, ahogy láttuk, annak kiindulópontja volt, és ma valamiféle vezérfonalat képez mindezen gyűjteményeken keresztül, A napi sajtóból, a városi hivatalok közleményeiből, hivatalos vagy privát egyesületek közleményeiből, hivatalos és félhivatalos nyomtatványokból, esetenként személyes beszámolókból is naponta feljegyzik a jelentős városi eseményeket, forrásmegjelöléssel, kartotéklapokra ideiglenesen, és néhány év múlva, amikor már pótlások nem várhatók, kötet alakban átirják, Hogy mit tud nyújtani egy sok évtizeden át jól és kiadósan vezetett, használható mutatóval ellátott városkrónika, azt legjobban olyan levéltárban lehet megitélni, ahol majdnem naponta sok és gyors felvilágosítást kérnek, nemcsak a nagy nyilvánosság, hanem mozgékony városatyák vagy egy rendki vül aktiv városvezető is

t A városi krónikával a legszorosabb összefüggésben van az újságkivágat -gyűjtemény. Bizonyos joggal lehetne azt a nézetet is vallani, hogy egy jó városkrónika, tárgy- és cimszómutatóval, feleslegessé