Levéltári Szemle, 16. (1966)

Levéltári Szemle, 16. (1966) 1. szám - TÖRTÉNETI ADATTÁR - Komjáthy Miklós: A közös minisztertanács a világháború korában: irattani és forrástani megjegyzések / 43–114. o.

112 286. Magyar kutat ó szájából ennek a megállapításnak semmiképpen sem lehet kritikai éle a ma közkézen forgó irattanokkal szemben, hisz sem polgári* sem marxista szemléletű magyar irattan még nincs is. Mellesleg hadd említsem meg: marxista irattan egyáltalán nincs, K,G, Mityajev írja /az 1,1. Majakovszkij szerkesztésében s magyar fordításban kéziratként, Budapest 1954« megjelent müve 9»l»-n/: "*«• a történelmi segédtudományokat főképp burzsoá történészek és levéltárosok dolgozták ki s ezeket, még felül kell vizsgálni a marxis ta-lehinista metodológia szempontjából," 287o Fentebb szó volt róla, hogy szerződéses gyorsírók álltak a közös külügyminisztérium szolgálatában s már jóval a világháború előtt ezek készítették a különböző tárgyalásokról a feljegyzéseket. 288, Az ide vágó iratanyagból is kiderül, hogy a javításokat általában gondosan végezték. Egy ilyen fajta eset kapcsán irta Burián István Czernin külügyminiszternek: "íuit Bezúg auf die geschátzte Note vom 5# Dezember 1917 • Zahl: 544/K, diM. beehre ich mich mitzuteilen, dass ich kit der Aufnahme des mir bekanntgegebenen Passus in das Protjiokoll der gemeinsamen Ministerkonferenz vom 6. und 15, September nach den Ausführungen des kgl. ung. Ministers für Übergangswirtschaft vollkommen einverstandén bin*.« Das oberwáhnte Prothokoll der gemeinsamen Ministerkonferenz folgt ím Anschlusse mit." /HHSta, Min. d, Aeuss. Politisches Archív. I. Kab, D, Ministers, Hl/15, Karton rot 624, - Q,L. Filmtár, W. 1957, 218. doboz, 3* ;

cim, 939. 1,/ Az efféle adatok a jegyzőkönyvek, mint történelmi források formális hitele, de bizonyos mértékig belső, tartalmi megbízhatósága szempontjából, ugy vélem, megnyugtatóak. 289* Ez az apróság is illusztrálja azt a nézetemet, hogy az irattan, a forráskritika még oly jelentéktelennek tűnő megállapítását is azoknak a társadalmi viszonyoknak elemzésére kell alapoznunk, amely viszonyok között a vizsgált forrás lét re jött a Tisza korrekcióját csak az érti meg, ill, csak annak számára mond valamit, aki ismeri a tragikus végű magyar miniszterelnök sajátos helyzetét a Ferenc József-i Monarchiában. /S itt nemcsak politikai pozíciójára, hanem osztályhelyzetére is gondolok,/ Ugy, ahogyan ő irt, amilyennek őt ez a jegyzőkönyvi javítása mutatja, csak a hatvanhetes Magyarország önállóságának látszatát mindenképpen óvni akaró* magyar politikus Írhatott, - Talán ezzel a kis példával világithatom meg a legjobban, mire gondoltam akkor, amikor társadalomtörténelmi elmélyüléssel végzett forráselemzésről beszéltem. Effajta elemzésnek az olyan kutfőkritikát tartom, amely a vizsgált forrás minden lényegesebb pontját a konkrét társadalmi, gazdasági, politikai viszonyok alapján igyekszik megérteni.