Levéltári Szemle, 16. (1966)
Levéltári Szemle, 16. (1966) 1. szám - TÖRTÉNETI ADATTÁR - Komjáthy Miklós: A közös minisztertanács a világháború korában: irattani és forrástani megjegyzések / 43–114. o.
104 243- A minisztertanácsi protceollamok tanúsága szerint nem egyszer még külsősigék, sőt hangulati elemek is erre utalnak* Amikor • . például Tisza István az. 1915•* október 8-;!. közös miniszteri konferenciáid bejelentette Magyarország igényét Bosznia-Hercegovinára, ' Stürgkh osztrák miniszterelnököt ez a -kiv áriság kinosan lepte meg, Mintha parlamenti vita hevében értesült volna a számára várat la a bejelentésről, nem pedig előkészített napirenddel dolgozó kormány tárgyalóasztalánál* 244* Az 1915* június 18-i közös minisztertanács egyebek közön foglalkozott a költségvetés kérdéseivel* Minthogy az osztrák parlamentet elnapolták, s igy a delegációkat sem hívhatták össze, zavar támadt a budget megszavazása körül, Az a vélemény alakult ki, hogyha külön hitel igénylésének szüksége merül fel, ezzel a kormányokhoz kell fordulni, amelyek a hitelt valőszinüleg engedélyezik. "Bei einer Meinungsverschiedenheit hat te die gemein! same' Minis terkonferenz zu entscheiden." Lényegében tehát, a rendkívüli viszonyok között, a közös minisztertanács vette át a delegációk feladatkörének egy jelentős sávját. Nagyon tanulságos az, amit Tisza mondott ezzel kapcsolatban, hivatkozván az 1897* évi precedensre, amikor szintén ugy látszott, hogy az osztrák delegációkat nem lehet összehivni, s a budget-t megszavazni* Akkoriban törvényt készitettek elő, amely abból indult ki, hogy a delegációknak kettős feladata van: a közös költségvetés megszavazása és a közös kormány parlamentáris ellenői'zése. Minthogy számolni kellett azzal, hogy a delegációk hosszabb ideig nem ülhetnek össze, a törvénytervezetbe felvettek egy pontot, amely szerint a magyar parlament letárgyalja a közös költségvetést s azt Ausztria reciprocitásának feltételezésével, meg is szavazza. A közös miniszterek ebben az esetben tartoztak vol• na megjelenni, ill. legalább magukat a magyar kormány által képviseltetni a magyar törvényhozás előtt. A törvénytervezetből, különben, semmi sem lett, mert közben "megjavulván" az osztrák parlamentáris viszonyok, a delegációkat össze lehetett hivni., Stürgkh ugyanekkor tiltakozott Tiszának az ellen a beállitása ellen, mintha csak az osztrák parlamenti élet zsákutcádba jutása miatt nem lehetne működtetni a delegációkat. "Wir lében im Kriegszustande, wo die Erörterung der auswártigen Folitik in einer Körperschaft, w elcher der Kritik derselben ex professo zustehe, nicht zulassig sein könne... Das Hindernis liege in der Sache selbst." A közös minisztertanács világháborús funkciótorzulása funkciókorlátozást, hatalmi súlyának csökkenését is jelentette. Az 1915. október 6-i közös minisztertanácsban, amikor arról volt szó, hogy a delegációk összehívását követélheti a magyar ellenzék, éppen, mert ezek szünetelése miatt nem nyilt lehetősége a közös minisztérium hatáskörébe tartozó ügyek parlamentáris ellenőrzésére, Tisza kijelentette, hogy a magyar kormány.!.'die ; gemeinsame Regierung mit ihrer Yerantwortung decke."
