Levéltári Szemle, 16. (1966)

Levéltári Szemle, 16. (1966) 1. szám - TÖRTÉNETI ADATTÁR - Komjáthy Miklós: A közös minisztertanács a világháború korában: irattani és forrástani megjegyzések / 43–114. o.

széleskörű hatalmat biztosított a magyar kormánynak háború esetén szükséges katonai lépések megtételére, a polgári gazdaságnak hadigazdálkodásra való átállítására,aajd a hadiállapot tényleges beálltával szinte diktatórikus intézkedések foganatositására. /Olv. Iványi Emma: Magyar minisztertanácsi jegyzökönyvek az első világháború korából c. id. müvének főképp 39» l#-t./ Redlich i.m. 88. 1. Redlich i.m. 89 • 1« i«m* 91« !• /Kiemelés tőlem. K.M./ A Monarchia cselekvőképességét bénitó szerkezeti hibáknak talán betetőzése volt a birodalom hadügyigazgatásának széttagoltsága* A közös hadsereg ügyeit intéző közös hadügyminisztérium mellett a magyar honvédség ügyeivel foglalkozó magyar honvédelmi, aj& osztrák Landwehr fölé rendelt Landwehrministerium, parlamenti szinten a két delegáció s az azokat kiküldő magyar országgyűlés és az osztrák Reichsrat, a hadi kiadásokhoz szükséges pénzek előteremtésében a magyar, az osztrák és a közös pénzügyminiszter, katonai, főképp személyi kérdésekben, néha elvi problémákban az uralkodó, Ferenc Ferdinánd életében még a trónörökös katonai irodája is s nem utolsó sorban stratégiai és általános katonai kérdésekben a vezérkari főnök, tehát a legkülönbözőbb forumok egész sorának volt több-kevesebb befolyása katonai kérdések eldöntésében. El lehet képzelni, hogy ezeknek az egymással sokszor élesen ellentétes érdekeket szolgáló tényezőknek harcából miféle kompromisszumok születtek meg. A Monarchia hadügyi szervezetének ez az anarchiával határos tarkasága szinte adaequat kifejezése volt annak a végzetes ellentmondásnak, amely a félig parlamentáris, félig abszolutista Ausztria-Magyarország államéletét a kiegyezéstől kezdve alapvetően dominálta. A dualista államapparátus széttagoltsága és ellentmondásossága a politikai életnek egy szektorában sem volt ilyen szembeszökő* A széttagoltság és ellentmondásosság azonban egyetemes szimptomája volt a kiegyezéses államberendezésnek* A világháborúban éppen a hadügyigazgatás komplikáltsága és a háborús viszonyok különleges kívánalmai teremtettek sorra olyan helyzetet, amelyben még a Monarchiánál kevésbé nehézkes és mozgásképtelen államapparátus is lemaradt volna az események egyre gyorsuló száguldásával szemben. Alább egy ügy kapcsán bővebben ismertetem ezt a folyamatot, hogy pontosabban fogalmazhassuk meg azt, aminek precizirozását az idevágó törvények elmulasztották: miben állott a közös minisztertanács funkció.ja.