Levéltári Szemle, 16. (1966)

Levéltári Szemle, 16. (1966) 1. szám - TÖRTÉNETI ADATTÁR - Komjáthy Miklós: A közös minisztertanács a világháború korában: irattani és forrástani megjegyzések / 43–114. o.

201. És ennek megfelelően számtalan kísérlet is történt a közös minisztertanács hatáskörének rögzítésére* Mint később látni fogjuk-,,, az ismételt kísérletek szinte teljesen eredménytelenek maradtak, 202. A dimenziók tágulása más téren és más módon is mégnyÍlátko2ott« E problémának jelentőségét azonban éppen a Monaroniának Németországhoz való viszonyán mérhetjük le a legjobban, 203. Már a háború legvégén, az 1918* augusztus 24-i közös minisztertanácsban

5 amely az év második felére eső hadiipari szá-llitások elosztásáról tárgyalt, ismerte el Stöger-Steiner hadügyminiszter, hogy a háború első három évében nem látták el kellőképp Magyarországot hadiipari rendelésekkel, s hogy ezért iuagyarorszag gazdasági élete mintegy 2 milliárd koronányi kárt szenvedett. A tényt magát senki nem. vonta kétségbe, az osztrák kereskedelmi miniszter is csupán indokolta - s a mi szempontunkból ez az indokolás az érdekes-, hogy az osztrák ipar "Überbescháft~ igung"-ja az osztrák gyárak nagyobb teljesítőképességének és fejlettebb technikájának volt a következménye* 204. E kérdés legélesebben az 191*7* június 18-i közös miniszteri konferencián vetődött fel* A konferencia problematikájával még több szempontból is foglalkozom* Itt csak Koerber közös pénzügyminisztert kívánom idézni, aki Tisza magyar miniszterelnök aggodalmára, hogy Ausztriában a Német Birodalommal való gazdasági együttműködés gondolata Iass;an~lassan politikai formát ölt s legalábbis a vámegyesülést tűzi ki céljául, azt válaszolta, hogy ennek nincsenek meg a reália feltételei, ellenben vigyázni kell, hogy a Monarchia viszonyát a németekhez felesleges aggodalmaskodáss:al el ne rontsák, mert "Osterreich-Ungarn zu seiner industriellen Entwicklung, insbesondere für Spezialisierung seiner Industrie das Kapital brauche und wir kaum, wie früher, von Prankreich, England u.s.w* solches erwarten dürfen". Tulajdonképp ugy kellett volna mondania, hogy Franciaországtól és Angliától JLS, hisz köztudomású, hogy a német tőkének milyen nagy szerepe volt az osztrák ipar alimeutalásában már jóval a világháború kitörése előtt. 205* A július 5-i jelentésben /Österreich-Ungarns Aussenpolitik. VIII. köt. 306. 1*/ többek közt az áll: "Nach seiner /Kaiser Wilhelms/ Meinung muss aber mit dieser Aktion /d.h. Seitens der Monarcnie gegenüber Serbien/ nicht zugewartet werden. Russlands Haltung we.rde jedenfalls feindselig sein, doch sei er hierauf schon seit Jahren vorbereitet, und sollte es sogar zu: einem Krieg zwischen Üsterreich-Ungarn und Russland kommen, so könnten wir davon iiberzeugt sein, dass Deutschland in gewohnter Bundestreue an unserer Seite stehen werde. Russland sei