Levéltári Szemle, 15. (1965)

Levéltári Szemle, 15. (1965) 4. szám - A KÜLFÖLD LEVÉLTÁRÜGYE – MAGYAR LEVÉLTÁROSOK KÜLFÖLDÖN - Kállay István: A bécsi Haus-, Hof- und Staatsarchiv állandó kiállításáról / 139–146. o.

- 141 A 19. század első felének kultúrája Az uj-abszolútizmus /1849-1867/ A kiegyezéstől az első világháborúig !• Ferenc József kora Az első világháború Az első és második osztrák köztársaság Amint fenti felsorolás; is mutatja, a kiállitás sem nem idő rendben sem nem témakörök szerint van csoportosítva. Talán jobb megoldás lett volna az anyagot időrendben hozni. Ezzel elkerülhetők lettek volna olyan alcimek, mint "II.József és a 18. századi kultúra", mely nem az uralkodónak a 18. századi kultúrához való viszonyát, hanem tőle függetlenül mutatja azt be. Sokkal célszerűbb lett volna a törzsanyagot kronologiailag elrendezni, az egyes témaköröket /Auaz» tria és a birodalom, kultúrtörténet, keleti kereskedelem stb/ a rendelkezésre.álló különkiállitás keretében hozni. A kiállitás maga ugyanis két részre: egy fő- és egy különkiállitásra tagolódik. A különkiállitá.s /mely a főkiállitással egy teremben van/ tárlóiba kerültek azok a nagyalakú oklevelek vagy kéziratok, melyek a főkiállitás tárlóiban nem fértek el. Ez a megoldás a kiállitás egyébként is nehezen áttekinthető felépitését még csak bonyolultabbá tette* Az elrendezés hiányosságaiért kárpótol bennünket a kiállitás gazdag anyaga, melynek áttekintése hosszú oldalakat venne igénybe, így csak izelitó't tudunk belőle adni. A kiállitás elsősorban az osztrák történelmet mutatja be. A legrégibb oklevél 7'89-ből való: III. Leó pápa ápr. 20-án megalapítja a salzburgi püspökséget /Katalógus szám 1./ Láthatjuk Vallásos Lajos oklevelét/816.febr.5-i dátummal/, melyben az uralkodó a salzburgi székeskáptalan Nagy Károlytól kapott kiváltságát megerősiti /2,sz./. 32b.sz, alatt van kiállitva I.Frigyes császár 1156. szept. 17-én Regensburgban kelt oklevele, mely Ausztriát "Herzstück und Schild des Heiligen Römischen Reiches"-nek nevezi és hercegséggé emeli. 1260 körüli időből való egy also-és felsőausztriai urbárium, Ottokár cseh király idejéből /14

c

sz,./. További emlitésreméltó oklevelek még; 1276, nov. 26. Bécs: Rudolf és Ottokár között megkötött béke /I9.sz./, 1303.ápr »30. Lat érán: VIII, Bonifác pápa elismeri I. Albrechi. tet római királynak /28.sz./ 1356.jan

i

10 és dec.25» Nürnberg-Metz: IV.Károly császár aranybullája, mellyel a királyválasztást szabályozza. A választás a hét választófejedelem kezébe ment át, a pápai jóváhagyás immár nem szükséges.